Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
Zápolyai "refragat ob libertatem patriae", de megmert az I. Ferdinándnak el jegyzett Anna hercegnő, II. Lajos nővére, kezére maga vágyott, hogy egy ilyen házassággal is közelebb férkőzzék a magyar trónhoz, miután Székely leverésével kikényszeritette magának a nemesség igéretét, hogy királlyá választják. Az ország lehanyatlása további okai: meghaltak az Idős, tapasztalt főurak és főpapok: Beriszló Péter, Bakócz, Török Imre, meghal II. Ulászló is, II. Lajos pedig gyermek, az udvar táncol, egyes urak viszálykodnak, luxus és gyűlölködés dúlja az udvart és az országot. . "His perinde ac divina quadam Ira in unum collatis occasionibus" adta Szulimánnak a bátorságot a támadásra. Kiemelem, hogy Verancsics a történeti oknyomozásban a legszorosabban összekapcsolja a magyar eseményeket - még a belpolitikaiakat is - a nagy európai diplomáciai és hadi eseményekkel, pl. a magyar urak ide-oda pártolását I. Ferdinánd és Zápolyai között is abból vezeti le, hogy a hadiszerencse, vagy a diplomáciai akciók V. Károlynak kedveznek-e, vagy ellene fordulnak. 45) A magyar történetírók különben is már a XVI. század eleje óta - sőt már Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mária történetírói kiemelték a magyar történetet abból az elszigeteltségből, melyben az még a középkor korábbi felének magyar gestáiban, krónikáiban előadatott. Verancsics sokoldalú, igen nagy mUveltségű humanista, aki amellett igen gyakorlatias érzéki! ember, kiből mindig kiérzik az, hogy államférfi és diplomata, s nemcsak ismeri a politikai-diplomáciai fejleményeket, hanem azoknak részese, sőt irányitója is. Verancsics igen gondosan szerkeszti meg és épiti fel munkáit. Szép példája ennek Atinai Deák Simonról irt életrajza, mely elkészült és egészében fennmaradt, ez a háromnegyed Ívnyi müvecske egy gyűlöletesnek festett egyéniség tetteiről, viszontagságairól egész annak tragikus bukásáig: feleségét apácák megmentették, de ő maga Nádas faluban a Hernád mellett: "ab omnium hominum luce sequestrarne occubuerit. "46) Szintúgy Giovio-hoz irt levele, melyben a hires történetiró-zsurnaliszta, kortörténetének magyar adatait javítgatja, s melyben tulajdonképpen Buda elestének kerek elbeszélését adja. 47) Mint humanista iró szereti az érzelmes, drámai jelenteket, regényes epizódokat, 4 8) adomákat, sőt feljegyzendőnek vél olykor pletykákat is. (40 és 44. és 49. között!) Esnem lenne humanista, ha a magyar események illusztrálásához nem hozna fel példákat a római birodalom történetéből, 49) s nem közölne igen sok szónoklatot. Ezek között voltak olyanok is, melyeket nem Verancsics költött, pl. Zápolyai beszéde az 1536. évi országgyűlésen, hiszen erre Verancsics megjegyzi, hogy maga is végighallgatta, s melyet Werbőczy müvének vélek. Verancsics stílusa, latinsága szép humanista stilus és latinság: világos, könnyen érthető, mentes a cikornyától és körmönfontságtól, affektációtől. Ő Liviust követi, de érezhető mondatszerkesztésén Cicero körmondatainak hatása is. A Verancsics Antalról elnevezett kéziratgyűjtemény irői Hogy valaki kora eseményeit, akár saját élményeit, akár másoktól szerzett értesüléseit megirja, az még nem történetírás. Hogy Verancsics maga megvallja, mint már többször emiitettem, miszerint még egészen műveletlen embereket is rábírt élményeik, értesülések megírására - ámbár maga az Írástudás feltételezett akkor bizonyos műveltséget -, ugy hogy ennek következtében sok ember vette kezébe a tollat s irt magyar és latin müvecskéket egy-egy fontos, különösen hadi eseményről, ez még csak Verancsicsnak, a történetirónak adatgyűjtő tevékenysége, s 44
