Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
A történetformáló tényezők Verancsics történetszemléletében is az emberek, elsősorban fejedelmek s ezek tanácsosai, hadvezérei. De világosan látja Verancsics a kevésbé előtérben álló emberek szerepét is, és felismeri, hogy a népek jelleme, s az egyes országok földrajzi-természeti, gazdasági adottságai is oly tényezők, melyek befolynak a fejedelmek tetteire, az események alakítására. 3 7) Istennek az ember sorsába való beavatkozását Verancsics csak nagy ritkán látja meg, ilyenkor sem hitből, meggyőződésből fakadóan. Deus et fortuna szólitja Szulimánt nagy tettekre, 3 8) Isten adta Zápolyainak a legnagyobb nehézségek között, a legreménytelenebb helyzetben Fráter Györgyöt - meg a "fata"!, 3 9) vallja Verancsics egy Szulimánnal elmondatott érzelmes, drámai dikciójában, II. Fülöp hires monológjára emlékeztető gondolatokkal, Schiller Don Carlosából. (III. Act. 5. Auftritt. ) Es Isten állitotta át magát Verancslcsot is a Magyarországot végromlásba döntő erdélyi török pártról (turcissare) a helyes oldalra, a keresztény Ferdinánd mellé. 40) Ebben azonban éppenugy felelősség-elhárítást látok, mint a Brodarics müvén "elömlő végzetszertiségben". Szulimán beszédében és Zápolyai beszédében az 1536. évi országgyUlésenál) rhetorikai szólamot vélek felfedezhetni, viszont abban a hizelgésben, hogy Zay Ferenc is "divinitus" rendeltetett Verancsics mellé kollégának az első konstantinápolyi követségben, csak baráti gesztust, bókot. 4 2) De: a Mátyás utáni hanyatlás földi emberi okok mellett Isten büntetése is! A már emiitett "fortuna", "fátum" sőt a "casus" = véletlen is olyan, az ember akaratán kivül álló erők, melyek irányt és korlátokat szabnak cselekedeteinek. A "necessitas" már kissé más természetű tényező: ez inkább az ellenfél, általában más emberek akaratából, nagyobb hatalmából, erejéből, természeti, gazdasági adottságokból adódó kényszerűség, tehát emberi vagy anyagi tényezők befolyása. Lehet, hogy Verancsics ismerte Macchiavelli műveit, s ennek necessità fogalmát. 4 3) Ezekben a tényezőkben találja meg Verancsics egyrészt a hadi, politikai, diplomáciai fejlemények okai t is, melyek kifürkészése főcélja. Legelsősorban azonban mégis az emberek jellemében, gondolkodásában vél találhatni a történések első mozgató okaira, de meg, sőt talán még inkább: öncélként is, mindig is jellemzi alakjait, nemcsak egyes embereket, hanem egész népeket. Különösen érdekes az erdélyi magyar, szász, román népről adott képe. Legérdekesebb Fráter György gyönyörű jellemzése, kit igaz, védeni akar ellenségei vádjaival szemben: "Rectum Ingenium, vita integra, pudica mens, honestu8 sermo, casti actus, mores verecundi, non arrogane, non perfrictae mentis, nec ad parendum ontumax," azonban: 'Titteras non didicit", ami humanistánál súlyos Ítélet! 4 4) Mind e tényezők egymáshoz való viszonyát, azok különböző hatóerejét az események alakításában szépen tárja fel "De rebus Hungarorum ab inclinations regni história" cimU, sajnos csonkán maradt XVI. századi kortörténetének fennmaradt első lapjain, midőn a szörnyű bukás okait kutatja. Mert Verancsics felismerte történeti folyamatok összetett voltát, azok sokrétű, sokfelől összemüködő "okokból" öszszetevődését. Ahogy Magyarország fénykorát, melynek letűntével az "inclinatlo" kezdődött, Mátyás erős keze biztosította, ugy az ő halálával ránkszakadt hanyatlást az ő utána következett két gyenge fejedelem tehetetlensége okozta. A fejedelem személyes képességei Verancsics szerint azonban csak fő, de nem egyedüli oka a bekövetkezetteknek. Az "optimates" féktelen szabadságvágya, Mátyás halála után kiöli az ősöktől örökölt engedelmességet, törvénytiszteletet és a katonai fegyelmet. Nándorfejérvár végzetes vesztének okait csaknem ugyané tényezőkben látja, de itt kihangsúlyozza az ország általános belső helyzetét és Isten büntetését is felismerhetni véli: "Multae... Solimannum opportunitates invitare videbantur. " Mindenekelőtt való "ok" Magyarország legyöngülése, minek külső szimptómái, Székely György lázadása, az 1515. évi örökösödési szerződés Miksa és II. Ulászló között, ami ellen 43
