Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Erdélyi történetírás a XVII. században

kitllnően - nem a theológiai-vallási, hanem inkább a humanista-filológiai elem uralkodik, s voltak kétségtelenül jogi ismeretei is. Történetíráshoz a fejedelem megbízásából, ennek céljai szolgálatában fogott, és Bethlen Gábor életét és tetteit akarta megirni. "De rebus gestis magni Gabrielis Bethlen ... S. Romani imperii ... Transsylvaniaeque principia ... librorum XII. inchoatorum Libri tres, Ex publicis regnorum Hungáriáé et Transsylvaniae actis, variis procerum epistolis, et fide dignis relationibus, rerumque eventibus eruti A. D. 1624. " hosszú, de történetírásról vallott nézeteiből sokat eláruló cimü müvében. A ránkmaradt három első könyvben azonban csak 1614-ig jutott el. Az első könyv rövid vázlatot ad a Bethlen család történetéről, majd Báthory Zsigmond és Gábor történetét adja elő, s ugyanitt Bethlen életét uralomrajutásáig. Hiszen ez kora ifjúságától e fejedelmek szolgálatában állott mint katonájuk, és egész ifjúkora e két fejedelem nagy állami és hadiakcióinak keretében folyt le. Az első könyv Báthory Gábor brassai vereségével (1611) végződik, a második előadja Bethlen és Báthory meghasonlását és Bethlen uralomrajutását, mig a harmadik Bethlen még ingadozó uralmának megszilárdítására tett kezdő intézkedéseit beszéli el, mint már emiitettem, 1614. nyaráig. Böjti müve első soraiban - mint azt más korabeli magyar történetírók, pl. Decsy vagy Révai is tették - röviden kifejti történetírása céljait, s általában elveit a történetírásról. "Aggredior res fortiter praeclareque gestas Gabrielis Bethlen glorisissimi Transsylvaniae principis memoriae posteritati commit tere", ezzel a klasszikus eposzok kezdősorait utánzó költői lendületű mondattal határozza meg müve kezdőszavaiban annak tárgyát. Meg akarja irni, folytatja, hőse családjának: "illustris prosapiájának" eredetét is, mégpedig abból a három oklevélből, melyeken erre vonatkozóan a gyulafejérvári káptalani levéltárban talált, és a leghatározottabban kijelenti, hogy egyáltalán nem hajlandó hősének nem létezett ősöket kitalálni, nem viszi vissza eredetét Noé bárkájáig, sem pedig hazug görög Írások nyomán valami antik istenekig. Igazi származását azonban ki kell mutatnia, mert a külföld manapság kegyes urának és patrónusának uralmát "ob generis obscuritatem sugillatur". De meg - vallja Böjti - tudományos okokból is ismerni kell a történeti auktorok elődeit, mert "non potest recte et ordine actorum vei temporum ratio digeri, nisi pariter clarissimorum ducum et incl. familiarum series cognoscatur. " Ebben sokat hibáztak az Ungarorum Annales irői, már akár tudatlanságból, akár irigységből, "et ob alienum a nostris animum". Világos, Bonfinire céloz, a költött családfák kitalálójára, akiknek idegen lelke, véli Böjti, még sem törődött igazán a magyarokkal. Bár a Noéig visszavezetett családfákat ez is Thuróczytól vette át. 3) Ebben az érdekes nyilatkozatban, müvének előhangjában tehát irónk megvallja, hogy urának tetteit apologetikus céllal akarja megirni, másfelől leszögez egy igen fontos módszertani (heurisztikai) elvet, hogy t. i. történetét levéltári kutatások alapján (ex archivis vetustissimis et grammatophylaciis) kétségtelen hitelű oklevelekből akarja megirni, realisztikus, pozitivista, csak tényeket közlő történetet adni, s elkerül minden fikciót, lenne az még oly hízelgő is hősére. 4) E módszertani elveire, s hogy azokat müvében lelkiismeretesen végrehajtotta, még visszatérünk. Most előbb müve tendenciájával foglalkozunk. Böjti közelebbi célja kimutatni, hogy Bethlen jogosan és Erdély érdekében jutott uralomra, s hogy kormányzata a leghelyesebb. Ezt azzal ls ki akarta emelni, hogy elődeiét, a két utolsó Béthoryét (nem is szólva a Mihály véjres és Székely Mózes gyászos epizódjáról) a lehető legfeketébbnek festette meg. Bocskayról alig emlékezik meg, ennek felkelésében is inkább csak Bethlen szerepét emeli ki erősen. 5) Bethlen Bojtinak Erdély megmentője, felszabaditója Báthory tűrhetetlen zsarnoksága alól. Igaz ugyan, hogy Bethlen ezt a Báthoryt pár évvel előbb maga seghette uralomra, s azt mindaddig hiven szolgálta, mig az ellene nem fordult, még életét is fenyegetve. Dehát, mondja Böjti, mintegy ez ellen a vád ellen eleve tiltakozva, Bethlen "praepotentis Dei 328