Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
szeállitott "triumvir" kormány működésével, közli Báthory István levelét ezekhez, majd elbeszéli a magyarországi nagy éhínséget 1585-ben, - ez a pár lap (221 -230) mUvének művelődés -, gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból egyik legértékesebb fejezete -, majd minden benső összefüggés nélkül a III. Murád fiának clrcumcisiója alkalmából tartott konstantinápolyi ünnepségeket, lapokon keresztül ismertetve az ajándékokat, melyeket a keresztény fejedelmek a szultánnak ez alka lomból küldtek, (230-237). Hozzáfüggeszti ehhez egy magyar-török párviadalnak a végeken, valamint a törökhöz átlépő Markházi Pálnak históriáját. A könyv utolsó, töredékes fejezete Báthory István lengyel királynak Rudolf császárral való tárgyalásairól szól és csonkán fejeződik be. Ez utolsó részek már meglehetősen összefüggéstelen epizódok sorozata. Irta ezt a négy könyvet Báthory Endre uralkodása alatt, 1599-ben, a következő években azonban még egyet-mást javított rajtuk. 2 1 ) A Pentades ránk maradt V. részének tartalmát nincs mit részletezni: ez az 1598-1599. évek végzetes eseményeit adja elő, vagyis Báthory Zsigmond lemondását, az Istvánffy-Szuhay féle kormányzást és Báthory Endre tragédiáját. Külön kiemelhető ebből Báthory Zsigmond és Endre jellemzése, (XXVIII. köt., pp. 224226, ill. 278-280 és 361-364.) és Szamosközy erőfeszítései, hogy Bocskayt felmentse a Báthory Zsigmond uralma alatt történt kivégzésekben való felelősség alól. 2 2> A Pentasokből fennmaradt utolsó könyv: a VI. Pentas I. könyve, Mihály vajda szégyenletes uralmának kezdeteit adja elő. Itt közli Szamosközy érdekes történetfilozófiai elmélkedés után Erdély katasztrófája fölött a székelyekről szőlő módszertantörténeti szempontból is jelentős fejezetét.23) Az V. Pentas III. könyvében olvasható a hires leirás a Kolozsvári fivérek nagyváradi Szent László szobráról. Ami a Pentades iratási korát illeti: a mü első felét irta 1600. dec. 15. előtt, mert Pete Mártont még váradi püspöknek nevezi, ez pedig 1600. dec. 15-én cserélte fel ezt a méltóságot a kalocsai érsekséggel. Az V. könyvet már Székely Mózes halála (1063. jul. 17. ) után irta, legkésőbben azonban 1003. második felében. 2 4) A Hebdomades tartalma: miképp ragadja magához 1603-ban a hatalmat Székely Mózes - a háttérben már megjelenik a fiatal Bethlen Gábor - s hogy veszti azt el életével együtt Brassónál, Rádultól vereséget szenvedvén, továbbá, hogy hogyan rendezkedik be Erdélyben Basta. Végződik a könyv, s vele a Hebdomades ma ismert szövege is Borbély György egyéni, szomorú sorsának előadásával. E Hebdomadesben öntötte ki Szamosközy szivét az Erdély vesztét okozó "principes et cives inclviles" ellen egy keserű és szenvedélyes "diverticulum"-ban. 25) Irta a Hebdoma desnek megmaradt részeit Bocskay rövid fejedelemsége idején. 26) Szamosközy történetiről munkásságát római feliratok másolásával és magyarázásával kezdte, élete főműve azonban erdélyi kortörténet lett. Korán megnyilatkozó történetkutatől tehetség és hajlam, vagyis öncélúan, tisztán tudományos indítóokok mellett, hazájának, illetőleg szűkebb hazájának: Erdélynek szörnyűséges szenvedései vitték kortörténetirásba. 27) Szamosközy szerint is a történetírásnak, következésképp az ő müveinek főtárgya a hadi és politikai események, diplomáciai akciók, csakúgy ahogy a korabeli többi magyar történetíró munkájának ls. A botor királyok és népek elég matériát nyújtanak a történetírónak, Írja Huet (Süveg, Pileus) Albertnek, a hires nagyszebeni királybírónak. 28) Mégis ő nem elégszik meg csak háborús és politikai, diplomáciai akciók referálásával: a fejedelmek és principes dolgaival, hanem felvesz munkájába mindent, ami az embereket - olvasóközönségét, tehát a latin müveltségüeket érdekelhette, ami életükbe belejátszott, sorsukra kihatott, elmondható, hogy mindent, ami manapság egy közirőt foglalkoztatna, sőt mindent, ami belekerülne az ujságok280
