Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
Decsy igen alapos tudományos tanulmányokat végzett, mégpedig - elsőnek történetíróink közUl - német egyetemeket látogatva, a protestáns magyarság nagy tanítómestereit, az uj forrásokat, honnan a magyar kultura felfrissült, uj ismereteket merített, uj fejlődési irányt kapott. Decsy nem korlátozta magát egy studiumra: jogi és filológiai tanulmányok mellett filozófiai tanulmányokat is végzett, s ebben a tudományágban irodalmilag is tevékenykedett: Synopsis philosophiae-jét, melyben "a filozófia egész rendszerét egybefoglalja" (beleértve a fizikát és matematikát is), a modern tu.dományosság "igen értelmes" miiként méltányolja. 2) Tanítói munkájában, Decsy kitűnő hasznát vette filológiai egyetemi tanulmányainak, de értékesítette ezeket irodalmi alkotásaiban is: mert ilyennek tekinthetjük Adagiorum Graeco-Latino-Ungaricorum c. "Eraszmus óklasszikai'szólásgyüjteménye alapján összeállított" görög-magyar-latin közmondásgylijteményét, Bártfa, 1598. RMK. I., 298. , s ide sorozható, rövidsége ellenére is, jelentékeny dolgozata a hun-scytha Írásról. 3) Irt Decsy költeményeket is - ez kőtelező munka volt a korabeli tudósoknak (kései humanistáknak) és neki tulajdonítanak egy 1597-ben irt históriás éneket a török történetről. (Bajazettől IL Szelimig, 1574-ig. )4) Jelentékeny mil, s már közelebb vezet Decsy történetírói munkálkodásához Decsy kísérlete a magyar törvények és általában a magyar jogrendszer reformálására: a Syntagma Institutionum iuris Imperialis ac Vngarici (Kolozsvár, 1593. R. M. K., II., 241.) c. miivé. Ez igen beható jogi tanulmányai gyümölcse. Decsy ugyanis, mint érdekes müve még érdekesebb bevezetésében előadja, látta, hogy a magyar törvények mily rendszertelenül vannak összegyűjtve (leges ordine confuso collectae), mily rossz stílussal vannak megfogalmazva, s minő hibák és hiányok vannak bennük. 5) Mily tökéletes ezzel szemben a római jog, a ius imperiale! Elhatározta tehát, hogy magánemberként mint filozófus átdolgozza a magyar törvényeket, illetőleg hozzáidomitja azokat a római joghoz. Hiszen, mondja Syntagma-ja bevezetésében, ami a magyar Decretumban jó, az mind a római jogból vétetett, s ami hiba és fogyatkozás van benne, azt mind ki lehet javitani, megint csak a római jogból, (p. LVI. ) A magyar törvénykönyvben nem található jogeseteket pedig a római jogból próbálta megoldani. Remélte, hogy munkáját valamely hivatott jogtudós tökéletesíteni fogja, egy országgyűlés pedig szentesíteni. 6) A magyar jog és a törvénykönyv megreformálása a római jog alapján: valóban Decsy nem vállalkozott kevesebbre, minthogy a magyar jogban végrehajtsa a római jognak olyasféle recepicióját, amilyen a század folyamán a német birodalomban és Franciaországban végbement. Decsy Syntagma-ja kétségtelenül a német jogfejlődés e döntő fordulatának kihatása, noha Decsy német jogtudósok mellett franciákat is felkért - hiába - a magyar jog ilyetén megreformálására. 7) Es Decsy maga mondja: kedvező omen, hogy müvét akkor ajánlhatja fel fejedelmének, Báthory Zsigmondnak, mikor ez "egész Dáciát" a "római birodalomhoz" csatolta. 8) A kisérletnek semmi következménye nem lett: a magyar jogi élet és törvényhozás Decsy müvét figyelmen kivül hagyta: de az mint a magyar jog reformjára s a római jog bevezetésére tett kísérlet, nem érdektelen alkotás. Decsy nem csak a magyar törvénykönyvvel és jogrendszerrel elégedetlen: ő - mint már emiitettem - a korabeli magyar történetírást is igen kezdetlegesnek tartja. Mig más tudományágaknak: theológiának, orvostudománynak, filozófiának, a nyelvtudományoknak mindnek akadt és akad ma is nálunk kiváló művelője, és vannak kitűnő költőink is, addig - vallja - a jogtudomány és történettudomány parlagon hevernek, csak e két disciplinát hanyagolja el a magyar tudományosság, (i. h. p. L. ) 260
