Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Hazai német történetírók

zetekkel és Indexszel ellátta a Matriculát, amiért Matricida Bucholtziananak is szokták azt nevezni. (L.: Fol. Lat. 1306. f. 91. ) Csak megindítójának: Hylbrandt Lőrinc wagendrüssell plébánosnak neve nem szerepel a Matricida névadói között. Hylbrandi 1519-ben kezdte meg a Matricida Írását mint a fraternltás akkori senlora, de 1528-től 1546-ig már az említett Molner vette át annak vezetését mint senior, ő utána a következő seniorok folytatták, kik közUl azonban, mint már említettem, csak Jantschius György és Holtzmann István (Xy

lander) emelték a Matricida egyes részeit történetírássá. Jantschlusról mégannyit sem tudunk, mint Holtzmann-Xylander'ről. A Fol. Lat. 1306. (f. 71' ) jegyzi fel róla, hogy zólyom-lipcsei születésű ember és iglól lelkész volt, qui charactere elegantissimo styloque culto res memorabiles, quae sub suo senioratu contigerant, históriám civilem, enarratlonemque bellorum cum Turcls habltorum continet, quae In Nicolai Istvánffl História et Ortelio reperluntur, nonnulla tarnen adnotare juuat, quae non sint obvta apud historicos Hungáriáé.

2) Jantschius a tlzenötéves háború derekán lezajlott eseményekről, az 1598. és 1599. évinagy keresztény-török harcokról emlékezik meg. Évkönyvszerü előadását kezdi azzal, hogy az 1598-99. téli hónapokban a pozsonyi országgyűlés tárgyalja a háborúhoz szükséges adókat - itt megmagyarázza, hogy ml a portánkéntl, és ml a házankéntl adózás a magyar jogban - a hadi terveket azonban - mondja - titkon tárgyalják, nehogy indiszkréció vagy a "fama" folytán az ellenség azokról tudomást szerezhessen, amint már többször megtörtént. Aztán Győr ostromát adja elő, végül Nagyvárad 1599. évi sikeres védelmét. Jantschius évkönyvszeril beosztása ellenére is kerek, folyamatos, egységesen megkomponált előadást nyújt, nagy műveltségről, jó ízlésről, helyes politikai érzékről tanúskodó, józan, realisztikus felfogással, történetszemlélettel, igen szép stílussal. ítéletektől általában véve tartózkodik, s rövid művét valami higgadt, mondhatni optimista, derűs harmónia hatja át. Határozottan Istvánffyra emlékeztető irőegyénlség és temperamentum. Igen feltűnő lelkész-történetirónál, hogy nála hiába keressük az ekkor már megint uralomra jutott theokratikus történetszemléletet: Jantschius a történeti eseményeket földi, emberek akarta okokra vezeti vissza. Müvét legtalálóbban ugy jellemezhetjük, hogy az szép, humanista történetírói alkotás. Hitele kifogástalan, jó forrásokat használ, s Győr ostromáról jóhiszeműsége és valódiságra törekvése bizonyságául két Jelentést is közöl, noha a második Igen rövid. Jellemző történetszemléletére, történetírói egyéniségére, hogy az események okait kutatja, s hogy mely okoknak tulajdonltja Esztergom 1594. évi ostromának meghiúsulását. A fő okok Isten igéjének megvetése (a kathollkusok által), a fejedelmek és országok viszálykodásaI, a hadviseléshez szükséges pénz és termények elégtelen volta, a katonaság fegyelmezetlensége, "non hostlum tantum, sed amlcorum vita impura, et slmllia." A török szültán, Jantschius szerint, kijelentette volna, hogy nem fél a németektől, mert 1) ezek egymásközt is gyűlölködnek, 2) nem tűrik a hadviselés fáradalmait, 3) éjjel-nappal dorbézolnak, 4) a markotányosnők tömegeit viszik magukkal, 5) vezéreik, tisztjeik elpuhultak, 6) hadseregeikben nincsen fegyelem. Ezzel szemben a török hadsereg igen fegyelmezett. A török német foglyokat hurcol körül Konstantinápoly utcáin, egyik kezükben játékkártyákkal, másikban borosüveggel, mert ezekkel harcoltak. (Fol. Lat. 1306. f. 75'. ) Holtzmann (görögösitett humanista nevén Xylander) Istvánt a Matricida írói nagy tudásu, nagy szorgalmú történetirónak és kedvelőnek mondják, aki kibővítette a Matrlcula Molerlanat. Lőcsei születésű ember, Wlttenbergában tanult, onnan tért vissza 1600-ban Lőcsére, előbb váraljai lelkész, majd senior lett. Meghalt 1619ben.

3) 146