Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
Holtzmann, Jantschlus müve folytatásához irt utőiratban nem hatol oly mélyre az események okai kutatásában, mint elődje, ő megelégszik általános filozofálgató reflexlókkal a tlzenötéves háborúról, bár előadásában olykor éles szemmel és igen realisztikusan mutat rá az egyes események okaira, összefüggéseire. A hadiszerencse forgandó, mondja utólratában, mikor a tlzenötéves háború végeredményét próbálja megállapítani és méltányolni. Ez a háború is először a török ellen ment, aztán Erdély ellen, aztán a protestánsok ellen, végül a császár és az örökös tartományok ellen. Az egyetlen, bár nagy véráldozattal megfizetett eredmény a protestáns vallás szabadságunk biztosítása volt a bécsi békében. Ezt utódainknak, magunknak is örökre ls meg kell őriznünk. 4) Jó megflgyelésü, összefogó, messzeteklntő, önzőén, egyoldalúan partikuláris, felekezetles érdekű megítélése ennek a nagy lelkesedéssel kezdett, de eredeti célkitűzéseitől messze eltért keresztes háborúnak. Forrásként Holtzmann hiteles szem - és fültanuk tapasztalatalt nevezte meg. Az ellenőrizhetetlen híreszteléseket elveti, helyes kritikai érzéke ezt elvként szögezi le. 5) Történeti forrásanyagát, vallja továbbá, - közte mindenféle okleveleket, aktákat - nagy munkával gyűjtötte össze a pacificai lo (1606) utáni eseményekre vonatkozóan ls, mely kornak történetét azonban hivatali és lelkészi elfoglaltsága miatt már nem volt módjában megírni. Saját vallomása szerint Jantschius biztatta arra, hogy történeti művét a fraternltas "Codex Chronologicusába" bevezesse, mert az ő maga eredetileg csak magánmunkának szánta. Holtzmann müve személyes naplóként kezdődik, az ő egyéni élményeit referálja 1600 augusztusától, mikor is Lőcse városa tanácsa hívására hazatért Wittenbergé ból. Egyéni sorsa előadása mellett tűzvészek, pestisjárványok, de meg egészen köznapi kuriózumok feljegyzése teszik kl ezt az 1600-tól 1604-lg terjedő részt Holtzmann művében, közben meglepően sok és naiv babonás rémmesével: álarcos démonok (larvati daemones) éjszakai "wilde Jagd"-ja Lőcse utcáin és háztetőin a pestis alatt. (Fol. Lat. 2086. II., ff. 162-163.) A lőcsei várost évkönyvezésre - Sperfogel, TUrck, Haln krónikájára - emlékeztető egészen egyszerű annallsztlka ez. Ez első részben történetlrástörténetl szempontból csak az 1600-lkl jubileumi évhez (Holtzmann, a protestáns ember megüli a jubileumot), Irt elmélkedés érdemel figyelmet. Isten, mond ja Holtzmann - visszatekintve az elmúlt század történetére - Igen sok anyagi és lelki-szellemi jótéteményben részesítette az emberiséget (socletas generis humanl!). Az anyagi jótétemények: 1) Isten megőrizte a római birodalomnak, a negyedik és utolsó monarchiának császárát, 2) Igen sok uj sziget (Amerika) felfedezésével segítette az embereket, 3) Igen sok Ipari találmányt (artes mechanlcae) tárt fel előttük, úgyhogy Archimedes elámulna, ha most felébredne. A szellemi-lelki jótétemények: 1) a tudományokat és művészeteket ugy felvirágoztatta, hogy azok szabadon művelhetők, Isten megmentette azokat a "barbar les "-tői. Ma filozófiát és nyelveket minden Iskolában, még az alsó fokozatuakban ls nagy haszonnal tanítanak. 2) Isten megmutatta Luther és társai utján a "vera rellglot", és 3) az egyházat megvédte a szektáktól és ellenségektől és üldözőktől. Igazi történetírássá, és Jantschlus szép, de sajnos rövid munkája méltó folytatásává - egy-két hírt leszámítva - Holtzmann müve csak az 1605. év áprilisáig bekövetkezett események, vagyis a Bocskay-felkelés előadásában lesz. 1604-ben Itt ls megtartva a szoros Időrendi, sőt évkönyvszerü előadási módot - Holtzmann kifejti az okokat, melyek szerinte Bocskayt a felkelésre vitték. Igen reális okok ezek: "Occaslo belli Hungarlcl" az volt, hogy Belgloloso Vallo, vagy Babilóniai (I), a kassal főtemplomot visszaadta a katholtkusoknak, és Bocskay birtokain üldözni kezdte az 147
