Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
A HUSZONNÉGY SZEPESI KIRÁLYI PLÉBÁNOS, MAJD LELKÉSZ MATRICULÁJA Sajátságos alkotás ez az 1248-ban 1) fraternltássá szervezkedett huszonnégy szepesi plébános, majd - a protestantizmus elterjedtévei - lelkész matrlkulája, Illetőleg számadásairól, gazdasági ügyeiről, s jövedelme biztosítására folytatott küzdelmeiről a fraternltas mlndenhal - évenként választott, legtöbbször több éven át újraválasztott - senlorai által vezetett jegyzőkönyv, melyben azonban olykor, elvétve történeti feljegyzések: a fraternltást, de általában a Szepességet ls érintő országos politikai, főképp azonban hadi események is helyet kapnak. Ezért a történetírás történetének is meg kell róla emlékeznie. Ma e miinek négy kéziratát ismerem, mind a négy a Nemzeti Muzeumban őriztetik. (Orsz. Széchenyi Könyvtár, Fol. Lat. 2110., 2105., 2086. II., és 1306. sz. alatt.) A Fol. Lat. 1306-ból, noha ez már maga is kivonat, még erősebben kivonatolva közölte Wagner Károly az Analecta Scepusll. II. kben (189. sqq.). A legrégibb, legeredetibb fogalmazást a Fol.Lat. 2110. jelzetű kézirat tartotta fenn, melyben a Matrlcula írói, mint emiitettem, a fraternitas mindenkori senlorai, első személyben szólalnak meg (nem harmadikban, mlntaF.L. 1306ban). Kezdődik 1519-cel és felmegy 1605-ig. Ezt a részt az egész Matricula összeállítójáról, 8 legfontosabb része (1528-1546) Írójáról, Georg Molitor, Molner, Moller, vagy Molnár iglói, majd 14 éven át lőcsei lelkészről és 16 éven át a fraternltás senloráről nevezik Matrlcula Mollerlananak ls. Ennek folytatása a Fol. Lat. 2105., szintén eredett fogalmazásu szöveg - a senior-írók itt is első személyben szólalnak meg tart 1606-tól 1673-ig, s Nova Matriculának, vagy összeállítójáról, Goltz Joachim lelkészről Matricula Goltzlana-nak is neveztetik. Történetirástörténeti szempontból ez a rész a legjelentősebb a Matricula egész szövegéből, ul. ez teljesen adja Jantschlus Johannes iglói lelkész, senior rövid előadását a tlzenötéves háború 1593-tól 1599-ig történt eseményeiről, amit a Fol. Lat. 1306. csak rövlditve közöl. Wagner kiadása még rövidebben (l.h., II., pp. 271-277.), és Holtzmann (Xylander) István folytatását e háborúról 1606-ig ls csak ez a kézirat ismeri. írták 1612-13-ban. (Fol. Lat. 2086. II., f. 192. a szöveg: u.ff. 159-192' ) Ez a beszámoló a tlzenötéves háborúról és Thurzó György protéstáns hitre térítéséről szintén Holtzmann-Xylander által (F. L. 2105. ff. 86* -102. ) s talán még a "Relatlo hlstorica de attentato et vel instltuto vel impedito novo ordine Ecclesiastico Hungáriáé Scepuslo ... in hanc Epltomem redacta et pro memoria posterltatls conslgnata" (Fol. Lat. 2105. ff. 41* -69. ), ami szintén Holtzmann munkájának látszik, adja az egész Matricula forrástörténeti jelentőségét. De ezekből ls Thurzó megtérítése - theológlal érveléssel - inkább vallástörténeti érdekű, a szepesi reformáció pedig partikuláris egyháztörténeti Jelentőségű. Egyébként a Matricula csak nagy ritkán ad gazdasági feljegyzései és számadásai, jövedelmei biztosítására folytatott hatalmas küzdelmei előadása között történeti, akár lokális, akár országos jelentőségű eseményt, úgyhogy a Matriculáből még az sem tUnlk ki, hogy a fraternltas mikor tért át a lutheri tanokra. Az idősebbik Buchholtz György aztán 1703-ban rendezte, átjavította, széljegy145
