Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben
eg Istennec gondviselésétől, rendelesetöles birodalmatol." Kilátásba helyezi, hogy "röuld napon ennel haznosabakot, ha az isten akarangla e melle boczatando leszek. " Egyfelől a tény, - adat, - ismeretközlést tartja a történetírás feladatának, másfelől az események okainak fürkészését, s a belőlük vonható tanulságok feltárását, tehát pragmatikus történetíró. Igen figyelemreméltó, hogy a "nagy birodalmak" mellett kisebb "országok, tartományok és városok" történetét feldolgozni neki mily kihangsúlyozott történetírói kötelesség. Bencédi módszere: a világtörténeti eseményeket kiírja a korabeli közkézen forgó német világtörténeti kézikönyvekből, átvéve ezek köztudomásúnak nevezhető adatait és nézeteit s a fentebb érintett képet a világtörténetről. Es ezekből vette müve egész szerkezetét is. Forrásai között kimutatták Werner Rolewinck westfállai kartauzi szerzetes igen elterjedt világkrónikáját (először 1472-ben jelent meg és igen sok kiadása van), ezt a még középkorias szellemű, igénytelen barát-évkönyvet, de más hasonló "világkrónikákat" ls, igy vannak szószerinti átvételei Hartmann Schedel híres világkrónikájából. (Llber chronicarum, Nürnberg, 1493. és még sok kiadás. ) Ezek mellett felhasználja Bencédi már a humanizmus észrevehetőbb hatása alatt álló német irók írásait, igy Funck (Funclus) Chronologiáját, (Basel, 1554. és sokszor utána), aki már Ismerte Thuróczyt és Bonfinit, továbbá Cárion Joh. : Chronicorum libri 3. -ét (1. Kiad. Wittenberg, 1532. ), honnan a török történetet és Nagy Károly alkotásalt, de még sokkal inkább tudós-lajstromát, szőszerlnt pedig Thomas MUnzer anabaptista mozgalmának előadását vette át. Sebastian Münster Cosmagraphiae universalis libri VI. 1544. c. (és még vagy száz kiadás) müvéből aztán az újonnan felfedezett tengerentúli földrészekre vonatkozó ismereteit merítette, pl. a "Drága szerszám oknac nemeit"-it (fűszerek) (R.M.K. I., 38. 226'), amit majd tőle át fog venni Heltai, s felhasználta Hedlo Caspar: Chronica der alten christlichen Kirche III. részét is. A magyar történetet Thuróczyból és Bonflnlből kivonatolta (Thuróczyval olykor szőszerlnt egyezik, igy a II. László- és IV. Istvánról szóló rövid részletben), de ezek mellett kellett használnia még valami un. rövid krónikát, olyast, mint a Knauz csoport tagjai, de egyiket sem a máig fennmaradtak közül, mert ezekkel egyikkel sem egyezik ily mértékben. Nem veti meg a népi hagyományokat sem, ha Szent László megemlítendő epizódjánál harcba ls száll velük. A rövid krónika, melyet Bencédi kiirt 888-cai kezdődhetett (a Zágrábi krónika, tudjuk, 889-cel), Bencédi belőle vette át a 892, 903, 913, 920, 931, 958, 969, 973 , 989 stb. évekhez csatolt eseményeket, általában mindazt, amit e rövid krónikák mintájára évszámokhoz csatolva, királyok uralkodási éveiről, haláláról, temetkezési helyéről, gyermekeiről pár szóban közöl. Idetartozik még a Mátyás haláláról szóló 1490. évi adat, hiszen erről beszámolt már 1459-ben ls. Lehet, hogy az 1459-es adattal Mátyásról végződött a Bencédi használta rövid krónika is, mint a Knauz csoport archetypuma ls. Bár a II. Lajosról szóló 1512. évi (helytelen évszámu) adat (58.) és a Zápolyai megválasztását referáló 1526-1 (61.) szöveg csakllyen "rövid krónlká"-ra mutat mint Bencédi mintájára. Egy helyütt, a tatárjárásnál, a szepesszombatl krónikával egyezik: Bencédi 1235. (26.) Szepesszombati krónika (SS. II. 282. ) A közsi g pedig, a kik a tatárok előtt der Kartuser closte r ... went dy Czlpser elfutának , menének Szepessigbe a né-, habent czu derselben czelt denselben den ma barátoknak kalastromához , kit pergk mit einer mawer omczogen als mostan innét hívunk Folyamatnak kö- man daz noch syd vnd aldo haben sy sich vének (Lapis refugli), holott a hely - mit kynd und weib behaldyn vuer der Tanek erős sige miatt isten akaratjából tarn grawsamkeit. megmaradának. 104
