Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

BRASSÓ (CORONA - BRA^OV - KRONSTADT) A reformáció jeleivel Brassóban már a mohácsi csata körüli években találkozunk. Igazi megalapítója, a városban és az egész Barcaságban a lutheri egyház szervezetének kimunkálója Honterus volt (1498-1549). 1533-ban kezdte meg Brassóban papi működését, 1539-től a város vezető papja lett. Ebben az esztendőben nyomdát alapított, s amellett tanításhoz kezdett. Tankönyveket nyomtatott, melyeket Erdélyben az iskolák szívesen fogadtak. Velük Honterus az iskolai oktatást humanista szelleművé, illetőleg a humanista irányúból reformátorivá alakítását szolgálta. Hogy a városi iskolát magasabbrendűvé tegye, iskolai rendtartást készített, és azt a magisztrátussal elfogadtatta. (Kiad. Dück, Joseph: Geschichte des Kronstádter Gymnasiums. Brassó, 1845. 121—130., újabban Schuller, Mónika: Der Coetus in Honterus-Gymnasium in Kronstadt in Siebenbürgen. München, 1963. 65-66.) Az alsó osztályokra (Unterklasse) épülő három osztályos felső iskola (grössere Schule) főtárgya a vallástan, a lutheri katekizmus volt, de megkívánta a latin és görög nyelv ismeretét, közvetítette a latin és görög szerzőket, az égre és földre vonatkozó ismereteket, így a poétika és retorika mellett a földrajz, számolás, iratkészítés módjának oktatását. A legfelső osztályt a rector vezette, ő ellenőrizte, irányította az alatta lévő két osztály lectorainak a munkáját. A rectort a városi magisztrátus mint az iskola patronálója, még inkább a városi lelkész választotta és felügyelte. Ez a helyzet nem egyszer akadályozta a későbbiek folyamán, hogy az iskolaigazgató reformokat hajthasson végre. 1544-ben Wagner, Valentinus lett az iskola igazgatója, 1549-ig működött ebben a minőségben. Igazgatósága idején rendezkedett be az iskola az új épületben, ahol a tanerők lakásán, tantermeken kívül kilenc "museum" (lakószoba), valamint nagy auditórium állt az intézmény rendelkezésére. Ez utóbbiban folytak a vizsgák, declamatiok, disputatiok, színi előadások. Honterus évenként két színjáték (komédia) előadását írta elő szabályzatában, Wagner maga is írt drámát. A színjátszás emlékei azonban a XVI. századból csak kis mértékben ismeretesek. Annál nagyobb számban a XVII. századból, főleg annak második feléből. Az igazgató és a lectorok csaknem mindig külső országokban tanult személyekből, külországbeliekből kerültek ki. A XVI—XVII. századfordulótól a lectorok száma három. A lectorok gyakori változása és a politikai helyzet alakulása (Báthori Gábor szászellenes magatartása) miatt az iskola színvonala hanyatlott. Albelius, Simeon, előbb lector (1615—1619), majd lelkész (+1654), sokat tett, hogy az iskola a Honterus-i Constititio szellemében működjék, belső életét a nagyobb fegyelem szellemében alakítsa. Mederus, Petrus (1638-1649), Wermerus, Matthias (1644-1646) alatt az iskola régi jóhírének örvendezett. Tanulói csak kisebb hányadban kerültek ki a város lakosságából, tanultak itt Németországból, Moldvából, és sok környékbeli magyar is.