Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

82 Mederus és Wermerus kísérletei után Albrichius, Martinus (1655 — 1660) komolyabb változtatásokat szeretett volna véghez vinni. 1657-ben kinyomtatta a Honterus-féle Constitutio-1, megtoldva azt a fegyelmi rendet érintő szabályzatokkal. A legfelső osztályt ketté szándékozott osztani a rector és a conrector vezetése alatt, nagyobb figyelmet fordítandó a filozófia és teológia tanítására. Azt kívánta, hogy a vezetés egy kézben, a rectoréban legyen. Tervezetét helyeselték, de nem hajtották végre. 1689-ben tűzvész pusztított Brassóban, leégett az iskola, s gazdag könyvtára is, melyet még Honterus alapított 1547-ben. A XVII-XVIII. századforduló évtizedeinek belső és külső eseményei nem kedveztek a brassói iskola működésének. Fronius, Marcus (+1713) kezdett harcot a hiányosságok, önkényesség és lazaság ellen. Lectorként csak rövid ideig dolgozott (1690-1691), de egész élete folyamán a brassói iskola volt a legfőbb gondja. Városi lelkészként mint az intézmény felügyelője erélyesen beleszólt annak működésébe, elbocsátotta pl. Ziegler, Martinus rectort (1691-1694), mivel nem tudott vele együttműködni. Tervezetet készített (Consilium de Schola), melyben kíméletlenül bírálta az állapotokat, és az egész iskolarendet átfogó reformokat kívánt megvalósítani — még mindig a Honterus-féle Constitutio alapján. Pl. azok számára, akik nem akarnak egyetemre menni, megelégszenek falusi rectorsággal, lelkészséggel, feleslegesnek tartotta a görög nyelv tanulását, latinból is kisebb követelményeket kívánt tőlük; azt akarta, anyanyelvükön tanuljanak. Szigorú rendet követelt tanulóktól, tanítóktól egyaránt mind a fegyelem, mind a tanulmányok terén. Szabályos időközökben tartandó disputatiokat írt elő a tanulóknak, de a tanítóknak is. Sokat harcolt a város bírájával, aki ellene volt terveinek. A Fronius által óhajtott iskolarend Filstich, Johannes igazgatósága alatt (1723— 1743) valósult meg. Hosszú időt töltött külföldön; Halléban, Jénában megismerkedett a pietista tanokkal, kapcsolatba került a brassói származású Schmeizel, Martinusszal, aki szeretett volna Brassóba visszatérni. Helyette azonban a szintén Halléban tanult Tartler, Thomast választották meg igazgatónak. A Haliéval való kapcsolatok ellenére a pietizmus nem vert gyökeret a brassói gimnáziumban. 1743-ban új gimnázium épült. Megalapításának kétszáz éves fordulóját fényesen megülték. Az utána következő évtizedekben azonban hanyatlás állott be, bár olyan tudós tanára, igazgatója is volt, mint Roth, Paulus (+1793), aki gazdag könyvtárát, 1500 kötetet, értékes kéziratos és egyéb gyűjteményét az iskolára hagyta. 1793-ban az iskolaalapítás 250., az új épület 50. évfordulóját ülték Teutsch, Johannes igazgatósága alatt. Rectorsága idején (1791-1800) az iskolában magyar nyelvet tanító tanerőt alkalmaztak és nagyobb figyelmet fordítottak a természettudományok okatatására. Irodalom:Dück, Joseph: Geschichte des Kronstádter Gymnasiums. Brassó, 1845. — Schiel, Sámuel: Matrikel des Kronstádter Gymnasiums. In: Programm des ev. Gymnasiums in Kronstadt. 1863-1866.