Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.
1021 tudták, ezért az ilyen szövegeknél nem is látták szükségesnek a dallamokat leírni", mint Csomasz Tóth Kálmán íija. 1 4 így pl. a prózai zsoltárok esetében „a használandó tónust (recitáló keretdallamot) a hozzájuk tartozó antifonák hangneme, illetőleg a végükön hangjegyekben feltüntetett záróformula mutatja meg." 17 5 Ugyanígy kell énekelni az 1574-esben található két újszövetségi cantiót, a Magnificatot (Mária énekét\ I, 150a) és a Benedictust (Zachariás énekét; I, 163b 17 6) is. Az 1574-esben meglévő recitatív énekek a fentieken kívül: az adiutorium (ingressus), a capitulumok, a lectiók, az evangéliu17 7 17 8 mok, az oratiók, 2íMiatyánk és a praefatiók. Huszár Gál azonban több helyen a liturgikus énekek helyett gyülekezeti éneket ajánl: „Kommunikáláskor ímez isteni dicséretet mondják, avagy mást, amely őnekiek tetszik" (I, 206a); „introitus helett imez hálaadást kelly mondani" (I, 257a); „a Magnificat helyébe való dicséret a Szentháromságról (I, 329b); „a responsoriom helett ez dicséretet szoktuk mondani" (I, 339a). 7.2. Az éneklésben részt vevő személyek A liturgikus- és gyülekezeti énekeket a lelkész (minister), a kórus (az iskolás gyermekek csoportja) és a gyülekezet énekelte. Huszár Gál legtöbbször feltünteti őket. Hogy mikor énekelt a gyülekezet, a nép? Egy-egy gyülekezetnek általában több cantionaléja is volt, de graduálja legfeljebb csak egy. így nagy szerepe volt a kántoroknak: „A nép megtanulta, legalábbis a könnyebb és gyakoribb dallamokat, és hallás után énekelte a kántor irányításával", mint Bárdos Kornél írja. 17 9 Huszár Gál többek között azért is illeszti a gyülekezeti énekeket a graduális, liturgikus részek közé, mert a magyar nyelvű liturgikus éneklésen kívül az is célja volt, hogy a gyülekezet, ahol tud, kapcsolódjék be a kórus énekébe, s otthon is használhassa a graduál-énekeskönyvet. 8. A nyomtatvány Általánbsan elfogadott vélemény szerint Huszár Gál a nyomdászmesterséget Bécs1 80 ben tanulta, Rafael Hoffhalter műhelyében, felszerelése is onnan származik. 1574-es negyedrét énekeskönyvét (előző kiadványaihoz hasonlóan) részben Hoffhaltertől származó készletével, részben a Sárvár-Űjszigeti nyomda készletével nyomtatta. 18 1 A címlapon Huszár Gál nyomdászjele látható: horgonyra tekeredő rézkígyó, melyet 18 9 mindkét oldalról felhőből kinyúló kéz fog át. Ezt Huszár Gál Jean Crespin genfi nyomdásztól vehette. 18 3Nyomtatványai között először Melius Juhász 1561-ben, Debrecenben kiadott prédikációkötetének címlapján tűnik fel. 18 4 A kötet közel félszáz iniciálét, hét (reneszánsz stílusú) fejlécet, 3 zárómetszetet tartalmaz. 18 5 1 8A A dallamokat öntött (gót stílusú) kottajelekkel nyomtatta, melyeknek forrása szintén a bécsi Hoffhalter-műhely. 18 7 Nyomdafelszerelése részint Bornemiszához (Semptére), részint Huszár Dávidhoz (Pápára) került. Öntött kottajelei 1574 után nem tűnnek fel más nyomtatványokban. 188 Az énekeskönyvnek jelenleg 3 példánya ismeretes: 1. Az Epeijesi Kollégium Könyvtárában található, korabeli kötéssel ellátott, teljes I. rész. Ebben a példányban részint szövegjavítások, részint cím-kiegészítések vannak, későbbi kézírással.
