Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

1006 Huszár Gál, feltevésünk szerint, azért is hallgatott az 1560-as kiadványáról, mert az 1574-est inkább sajátjának érezte. Csak ekkor, 1574-ben valósíthatta meg régi tervét: egy olyan énekeskönyv létrehozását, mely graduáf'

3 és gyülekezeti énekeskönyv egyszerre, amelynek anyaga és szerkezete nemcsak a komjáti igényeket tükrözi.

3

4 Graduál-énekeskönyvével valószínűleg az volt a célja, hogy műve a saját gyülekezetén kívül is a lehető legnagyobb körben terjedjen el. 4. A graduál-énekeskönyv szerkezete 4.1. Az énekeskönyv szerkezetéről vallott nézetek Csomasz Tóth Kálmán megállapítása szerint az énekeskönyv nem tekinthető befejezettnek; teljes egészében csupán egy főistentiszteleti rendet ad (karácsonyra); több, mint puszta énekeskönyv, de agendának nem felel meg; fogyatékossága továbbá, hogy nem közöl minden énekhez dallamot.

3

5 Kiemeli, hogy a II. rész sorrendje eltér a debreceni típusú énekeskönyvekétől, mivel a prédikáció utáni dicséretek az első helyen vannak 3

6 Többen elkülönítik az énekeskönyv két részét: az I. rész agraduál, a II. rész -5 n a gyülekezeti énekeskönyv. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy az ünnepi énekek -J Q már az I. részben szerepelnek, a „többit pedig második rész gyanánt mellékeli hozzá"

3

9 Huszár Gál. 4.2. A graduál-énekeskönyv Valójában Huszár Gál világos és határozott elképzelést követ. Rendkívül nagyigényű koncepciója eredményeképpen persze óhatatlanul bonyolult szerkezetű kötet jött létre. Célja az általánosan használható kézikönyv, afféle Liber usualis létrehozása volt. A lelkipásztor (a minister), a kórus (az iskolás gyermekek), valamint a gyülekezet egyaránt meg kellett, hogy találja énekeskönyvében az összes szükséges útmutatást. Az énekeskönyv először is protestáns graduál a szó 16. századi értelmében, azaz „a templomi szolgálatok kottával ellátott istentiszteleti vezérkönyve'!

4

0 Príma- és vecsernyerendet tartalmaz, karácsonyra pedig részletes, úrvacsoraosztó-prédikációs istentiszteletet is közöl.

4

1 Hogy a többi ünnepnél miért nem íija le Huszár Gál a főistentisztelet liturgiáját, arra talán magyarázatot ad egyik útmutatása: Szentháromság ünnepén kommunikáláskor a Cunctipotens KyriéX ajánlja énekelni, a hozzá tartozó Et in terrávsi egyetemben. „Kivel esztendő által az Úrnak születése, szenvedése, feltámadása ünnepétől megválva egyéb Űrnapokon is szoktunk élni a kommunikáláskor." (I, 323a) Egyéb Űrnapokon, azaz vasárnap, tehát hasonlóan zajlott le a főistentisztelet, csak az adott ünnepkörhöz tartozó isteni dicséretek (melyeket énekeskönyve tartalmaz) változhattak 4

2 A lelkész számára egyéb helyen is részletes utasításokat ír elő, de nem ragaszkodik dogmatikusan a szertartásokhoz, hanem Luther szellemében megenged eltéréseket.

4

3 Néhány példa erre: „A fellyül elmondott psalmus után mindjárást e hymnust, avagy mást kelly mondani, amely a szentegyházi szolgáknak inkább tetszik." (I, 5a); a capitulum után „ilyen responsoriomot avagy mást valamelyet mondnak" (I, 12b); „A benedicamust a fölső napoknak dicséretéből kelly mondani." (I, 55a); „Ha a ministernek tetszik, ez imádság után epistolát mondhat." (I, 260b) Számot vetvén tehát az evangélikus gyakorlat rugalmasságával, megállapíthatjuk, hogy Huszár Gál ünnepi főistentiszteleti liturgiái teljesek.