Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

FL 1930-ban részesült Baumgarten-díjban. (Ld. FL-lev. II. 711/5.) 1930. XII. 22-én (FL-lev. II. 790. sz.) érdeklődött Elektől, szivárgott-e ki valami a Baumgarten-díjról; megírta, hogy Thienemann Tivadar megígérte támogatását, de ő nem nagyon bízik a sikerben, „persze, valami pislákoló reménység még vaksiskodik bennem." Elek válasza, amelyre FL itt hivatkozik, s amely eleinte biztató volt, nem maradt fenn. FL 1931-ben ismét szerette volna elnyerni a díjat, amire az alapítvány szabályzata szerint megvolt a lehetőség. Bár több éven át kérte barátai támogatását Babits befolyásolására, többé nem kapta meg a díjat. Ld. még 826., 831., 835., 838., 842., 845., 847., 854., 859., 882., 889., 891., 963., 965., 966., 968., 972., 973., 975., 980., 982., 991., 1007., 1009. és 1013. 2 FL 1930.1.18-án 4000 pengős díjat kapott Elek Artúr, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Németh László, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő és Tóth Árpád - ez utóbbi postumus díj volt - társaságában. 3 Amikor FL 1927. szeptemberében csere útján Zengővárkonyba került lelkésznek, saját költségén tataroztatta és bővíttette a parókiát, mivel az egyházközségnek nem volt rá pénze. A felvett kölcsönt azonban csekély papi jövedelméből nem tudta törleszteni, az 1929-1930-as években a Kajdi-ügyben való zaklatások miatt (ld. 872/4. ill. FL-lev. II. 669/2.) írással sem tudta jövedelmét kiegészíteni. Éveken át sikertelenül próbálta két képét és egy Bacon aláírásával ellátott angol oklevelét eladni, a gazdasági válság éveiben pedig jórészt terményben kapott papi jövedelmét is nehéz volt pénzzé tenni. 4 Gellért Oszkár egy kis példányszámú bibliofil kiadvány alapján közli a Baumgarten-díj nyerteseit, (Kortársaim. Bp. 1954. 238-241. p.) s azt állítja, hogy kisebb összegű segélyeket csak 1932-től kezdve osztottak. Állítása téves: már az első, 1929.1.18-án kiosztott díjak mellett adott a kuratórium kisebb összegű segélyeket is - ahogy a korabeli napilapok írják. 1929-ben ilyet kapott pl. Gulácsy Irén, Harsányi Kálmán és Horvát Henrik. 5 Bartucz Lajos (1885-1966) antropológus, egyetemi tanár, 1926-tól a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1931-től előadott a budapesti egyetemen, 1935-ben a Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója, 1940-ben a szegedi egyetem professzora, 1959-ben a budapesti Embertani Intézet vezetője lett. A Baumgarten Alapítvány alapszabálya szerint írókon kívül egy-egy tudós is részesülhetett a díjból. 6 A Gyűjteményegyetem keretében működő tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetre utal. 7 1930 tavaszán Halasy-Nagy József, a pécsi egyetem filozófia professzora levelet írt FL-nak, hogy kérje magántanári habilitációját filozófiából a pécsi egyetem bölcsészeti karán. Ez a levél nem maradt fenn. Ugyanő 1930. III. 14-én, a bölcsészeti karhoz beterjesztendő életrajz ügyében írt levelében (FL-lev. II. 752. sz.) arra kéri FL-t, küldje el a karnak a forradalmak utáni igazolásának iratait. FL-nak azonban nem voltak ilyenek a birtokában: a Külügyminisztériumban, ahol 1918. decemberétől 1920. októberéig szerződéses munkatársa volt a sajtóosztálynak, 1919. őszén automatikusan igazolták, majd 1919-1920. fordulóján másodszor is kiküldték diplomáciai megbízással Rómába. Szerződését FL 1920. X. 15-én bontotta fel, amikor kinevezték Medinára helyettes lelkésznek. Az egyháznál a II. lelkészképesítő vizsga alkalmával csak azt kellett igazolnia, hogy a két képesítő vizsga közötti időben az előírás szerint egyházi szolgálatban állt-e. E bizonyítványok hiányát pótlandó Halasy-Nagy Józsefnek és Tolnai Vilmosnak, a bölcsészeti kar dékánjának javaslatára Ravasz László püspök 1930. VI. 30-án egyházi társadalmi bizottságot hívott össze Budapesten, amely meghallgatta FL-t és megvizsgálta az általa beterjesztett iratokat. Határozata szerint „... dr. Fülep Lajos zengővárkonyi református lelkésznek a forradalmak és különösen a kommunizmus alatti viselkedése úgy a becsület, mint a hazafiság és nemzethűség szempontjából teljesen kifogástalan és korrekt volt." (Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/l. b. Appi. hiv. ir. 1897A930.) Az ügy részleteit ld. FL-lev. II. 752/1. Halasy-Nagy ezután 1930. X. 22-én a kari tanács elé terjesztette FL magántanárság iránti kérelmét, majd XI. 20-án a kar megbízásából Tolnai Vilmossal együtt értékelte FL tudományos munkásságát, s ennek nyomán FL-t 9 igen és 2 nem szavazattal további „magántanári cselekményekre" bocsátották. A magántanári kollokvium kötelezettsége alól felmentették, próbaelőadását pedig 26