Fülep Lajos levelezése III.

Levelek

rendes dolgot cselekszem s mint a mennykő zuhant rám futkározásaim és kilincseléseim közepette leveled, melyet igen vártam; bevallom, nem ilyennek vártam! A cikket én beszélgetés formájában írtam. Az elején megírtam, hogy te döfted oldalamba a nyilat, — ebből következik, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy ott, „házigazdámtól" tudtam meg, amit leírtam. A helyzet most az, hogy a Nyugat most készíti az ankétet. Cikkedet

3 küldjed el Gellértnek

4 vagy Babitsnak

5 (akik, mellesleg, még mindig nincsenek meggyőződve arról, hogy itt veszély van) levelezz velük, majd ők megmondják, mit akarnak. írd meg a Nyugatban véleményedet jellemtelenségemről is. Én változatlan őszinte szeretettel vagyok irányodban s üdvözöllek Illyés Gyula A cikket el akartam küldeni neked, de az utolsó percig kétséges volt, hogy mi jelenik meg belőle. MTAK Kézirattár Ms 4587/249. Kézírás. Címzés: Nagytiszteletű Dr Fülep Lajos lelkész úrnak Zengővárkony u. p. Pécsvárad Baranya vm. F[eladó]: [kézírással:] Illyés Gyula [nyomt.:] Phönix Életbiztosító Társaságnál A szövegben a levél írásakor Illyés által kihúzott másfél sor ill. szavak. 1 Ld. 932. sz. 2 Ld. 930/2. és 930/11. - A Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság) c. napilapban Illyés Pusztulás c. cikke jelent meg az 1933. IX. 17., 19-24., és 26-29.-i számban folytatásban. - Egri ill. Heves megyei lapokban nem találtam Illyés cikkeinek másodközlését. 3 Ld. 930/2. 4 Ld. 830. sz. 5 Ld. 826. sz. 935. FÜLEP LAJOS - ILLYÉS GYULÁNAK Z[engő]V[árkony,] 1933. IX. 15. Kedves Gyula, magad írod, hogy sokkal idegesebb vagy, semmint tárgyilagosan felelhetnél.

1 Erre el voltam készülve — hiszen, úgy emlékszem, előre megírtam Neked, hogy még most nem is várok Tőled tárgyilagosságot. Egész leveled megerősíti diagnózisomat, hogy nem látod tárgyilagosan a dolgot, sőt, sajnos, nem is akarod úgy látni. Nem vagyok pszichoanalitikus, de most mégis azt mondom, csak ezzel a módszerrel lehetne kianalizálni Belőled, hogy mi az, amit Magadban látni nem akarva, engem vádolsz. Mert olyanokkal vádolsz, amiket én nem mondtam s olyan szempontokat tulajdonítasz nekem, amelyekről megírtam, hogy távol vannak tőlem. Ez már nem is kételkedés a szavaimban, hanem egyenesen meghazudtolásom. Hát lehetséges ez — a Te részedről? Akinek tudnod kellene, milyen fanatikusa vagyok az igazságnak, első sorban magammal szemben. Én megírtam, mi bántott a dologban, s mi nem — nincs jogod ezt megfordítani. Ha nem veszed szó szerint szavaim értelmét, akkor csakugyan 204