Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

bői minden elpusztult, csak a vasárnapi iskola van még fönn s virágzik, mert a gyer­mekeket még nem sikerült megmérgezni! Ha nem bíznék annyira az egyházunk jö­vőjében, kétségbe kellene esnem olyan egyház fölött, melynek testében ötven évnél tovább lehetett olyan fekély, mint ez az ember, melynek egyik gyülekezetét évtizede­ken keresztül egy Lombroso-féle 3 delinquens natus-ra bízták. És bár nagyon későn jött, mégis az új idők jelét látom abban, hogy végre a felsőbb hatóság — a presbi­térium kérelmére — megindítja ellene a nyugdíjaztatási eljárást. E fölött való dühé­iben kapkod most ez a szerencsétlen ember mindenhova s a segítséget természetesen most sem tudja másban látni, mint a hazugságban és rágalomban. Ahol ilyen volt a nap 37 éven keresztül, ott gondolhatja Nagyt.[iszteletű] Uram, milyen lehet a gyüle­kezet. Ami a díj levél-ügyet illeti: soha semmit nem tettem és nem teszek esperesem tudta és engedélye nélkül. Ennyi mártíromság után megérdemelném, hogy olyan gyülekezetbe jussak, ahol Istentől vett szellemi képességeimnek és az ő kegyelméből szerzett tudásomnak vala­mi hasznát is vehessem. Avagy annyira bővölködünk bennük, hogy annyinak a pusz­tulását, amennyi az enyém, föl se vesszük? Nagyt.[iszteletű] Uramnak továbbra is atyai jóindulatába és szeretetébe ajánlva magam Dr Fülep Lajos h.[elyettes] lelkész Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/l. b. A ppi hiv. ir. 411/1921. Külzetén: Érk. III. 2. Kézírás. Budapestre írt levél. Takács József (1851-1928) ceglédi ref. lelkész, egyházkerületi főjegyző (püspökhelyettes). Petri Elek (Ld. 348/1.), a Dunamelléki Egyházkerület püspöke 1921. III. 3-án meghalt, a levél megszólítása valószínűsíti, hogy a levél már nem neki, hanem az őt helyettesítő Takács József püs­pökhelyettesnek szól. A válasz (361. sz.) másodpéldány, aláírva nincs, a h.[elyettes] püspöki cím azonban szintén Takács Józsefre utal. 1 Ld. 348/3. 2 A levél nem ismeretes. 3 Lombroso, Cesare (1836-1909) olasz orvos, a bűnügyi antropológia megalapítója. Uomo delin­quente c. műve világhírűvé tette. 358. FÜLEP LAJOS - [GÖDE LAJOSNAK] Medina, 1921. II. 28. Nagytiszteletű Uram! Kedves Kolléga Úr! Ön bizonyára emlékszik rá, milyen kapacitálások után fogadtam el a medinai ad­ministrátorságot. Mikor azonban elfogadtam, azt is elhatároztam, hogy minden ener­giámmal és tudásommal nekifekszem itt a munkának. Meg is tettem, de már két hó­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom