Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

a könyvnek a jelentősége nem annyira a pozitívumaiban áll, mint inkább a termékenyítő erejében, ez pedig annyira evidens, hogy minden színházi emberre hatott. A Ternkoya és a Tintagiles

4 megcsinálásában engem is impresszionált s csak egy lényeges eltérésem van a könyvétől s ez az a félelmem, hogy ő alapjában véve mindent egy - bár magában véve absolut művészi - stílusra akar visszavinni. Én a stilek sokfélesége mellett vagyok s a Ternkoya mise en scènejét fametszetesnek látom. A törekvéseivel teljesen egyetértek, mert hiszen a legnagyobb dolgot akarja: kiemelni a színpadot a közönséges valóság rendjéből. Kevesen vannak ma Európában színházi emberek, akik ezt akarják s képzelheti, milyen örömmel lépnék vele kontaktusba, ha csak írásban is.

5 Persze, nekem egy angol levél megfogalmazása nem kis munka pláne ebben a dologidőben, de megpróbálnám. Ebben a barbár Pestben - különben is úgy hatott rám az ön levele, mint egy üzenet a Marsból - azaz egy kulturvilágból. Nagyon csudálom, hogy Gordon Craig Kerr

6 nevét csak öntől hallotta. Hiszen ő Brahméknál

7 is dolgozott, akivel talán összekülönbözött, de tudtommal a Hoffmannsthal féle Gerettete Venedig (Venice preserved) díszleteit ő tervezte. A Neue Rundschauhoz

8 az utat legjobban Vályi Félix

9 nyithatná meg, aki ismerős Oscar Bievel

1

0 és tárgyalt is vele. Én magam ott senkit sem ismerek, mert az idén oly futólag tartózkodtam Berlinben, hogy egy vizitre sem értem rá, amit utólag természetesen nagyon megbántam. - (Ha írhatnék Gordon Craignek németül, tudassa velem, sokkal hamarabb menne, ő felelhet aztán angolul.) Amit a saját dolgairól mond: abban csakugyan igaza lehet. Nem képzelhető, hogy a jó dolgoknak el ne jöjjön az idejük. Én is ezzel vigasztalom magam sok bajaim és nehézségeim közepette. A Tháliát majdnem sikerült befagyasztani a sok ellenségnek." Szerencsére a jövő héten mégis nyithatunk: Ibsen Kísérteteivel. Nagyon ideje már - borzasztó viszonyok. Beöthy

1

2 drámai színházat: Márkus Lászlóval,

1

3 bécsi disznóságokkal, Sudermannal és Rostanddal.

1

4 Ez neki az irodalom.++ Vályi különben holnap utazik vissza Parisba.Kéri a Revue-nek

1

5 szánt kéziratot sürgősen. Mikor szándékozik ön hazajönni. Vagy talán Párisban találkozhatnánk? Az volna ám szép! Meleg kézszorítással üdvözli igaz híve Hevesi Sándor MTAK Kézirattár Ms 4587/212. Kézírás. Firenzébe írt levél. Hevesi Sándor ld. a 26. sz. levél jegyzetét. 1 Ld. 55/9. 2 Craig, Edward Gordon (1872-1966) a 20. századi színházművészet egyik legfőbb megújítója, teoretikus, színházi író, színész, rendező és díszlettervező. 1906-ban Firenzében telepedett le, ahonnan a következő években több utazást tett Angliába, Németországba és Oroszországba, ahol Sztanyiszlavszkij Hamlet-produkciójában vállalt jelentékeny részt. Könyvei közül a The Art of the Theatre 1905-ben először németül, majd angol ryelven, ugyanabban az évben, a Színház és Élet c. folyóirat hasábjain nagyrészt magyarul is megjelent. Színpadterveiből 1905-ben Bécsben, majd több más német városban kiállítása volt. Több folyóiratot adott közre, a legfontosabb közülük a The Mask, amelyet 1906 óta tervezett, s amelynek első száma 1908 márciusában jelent meg Firenzében. A lapot először angol, német és holland nyelven megjelenő internacionális orgánumnak szánta, amely önálló cikkeket, könyvismertetéseket és levelezők írásait közölte volna, végül csak angol nyelven adta ki, s a legtöbb cikkét maga írta különféle álneveken. Ezekből az írásaiból állította össze utóbb On the Art of the Theatre c. kötetét (London, 1911.). A lap megszakításokkal 1929-ig jelent meg. A The Mask I. évfolyamának 1. számában 93