Fülep Lajos levelezése I.
Levelek
kaztam s beértem velük. (Fülep II. 28-29.) - Prezzolini, Giuseppe (1882-1982) író, irodalomtörténész, politikus. A Leonardo és a La Voce szerkesztője, 1914-1915-ben a Popolo d'Italia levelezője. 1930 után az Egyesült Államokban a Columbia-egyetemen az olasz irodalom professzora. 1945 után visszatért Itáliába. FL vele is kevéssel Firenzébe érkezése után kötött ismeretséget .Mint Vályi kommentárjából kitűnik, nem volt kedvező véleménye Papiniről és Prezzoliniről. Az ellenszenv kölcsönös volt: Giovanni Amendola, aki utóbb FL legközelebbi olasz barátja lett, Prezzolininek írt 1911. II. 2-i levelében -valamely más ügy miatt szemrehányást téve Prezzolininek -, felhánytorgatja, hogy Prezzolini teljesen megalapozatlanul antipatikus dolgokat mondott neki FL-ról, amikor ő még csak egyszer, futólag találkozott vele néhány percre, holott FL intelligens, művelt és tökéletes úriember. (Közölve: Prezzolini, Giuseppe: Amendola e la Voce. Firenze, 1973. 145-146. és Amendola, Giovanni: Carteggio. 211-212.) 2 James, William (1842-1910) amerikai filozófus, pszichológus, a pragmatizmus képviselője. 3 A korabeli olasz filozófiai folyóirat cárban számos Bergson- és Boutroux-írás jelent meg ez idő tájt. Papini és Amendola közösen szerksztett L'Anima c. lapjában (1911. 7-8. sz. 195-203.) közreadta Bergson: William James Pragmatisme c. művének francia kiadásához írt előszavát. 4 Ld. 55/7. 3 FL-nak A Hétben megjelent és hagyatékában fennmaradt novellái, valamint a levelekben említett, kiadatlan, eltűnt írásain kívül szó esik a levelezésében egy készülő regényéről is, amelyből nem maradt fenn semmi. Ld. 263/2. 6 Ld. 54/1. A prospektus megvan a levél mellett. 7 A cikk elkészült. Ld. még 65/1. Tálán erre vonatkozik a 69/1. jegyzetben említett utalás is. 8 Agache, Alfred (1875-1959) építész, urbanista, szociológiai író. A Dokumente des Fortschritts 1907-1909. évfolyamaiban több cikke található. - FL cikke nem jelent meg. 9 Adam, Paul (1862-1920) irodalmár, publicista. 1 0 Morice, Charles - a Mercure de France kritikusa, több esztétikai mű szerzője. 1 1 Helyesen: Geffroy, Gustave (1855-1926) francia műkritikus, az impresszionizmus itt a naturalizmus híve. 1 2 Ld. 32/4. 60. VÁLYI FÉLIX - FÜLEP LAJOSNAK Paris 9. Place du Panthéon. 1907. XI. 16. Kedves Fülep, a Grand Caféban a revue 1 második számának a témáin elmélkedve írom Magának ezt a levelet válaszul tegnapi soraira. Szívesen megteszek mindent, ami a revue „cadres" jeivel összeegyeztethető. A modem európai művészetről szóló rövid cikket 2 írja meg a második számnak: terminus december 10-ike, amikor már nyomdában kell lennie (dec. végén jelenik meg a szám). A magyar vonatkozásút is, 3 de hogy két cikk belejöhet-e egy számba ugyanegy auteurtől, az súlyos probléma. Lehet, de az egyiknek a 3. számban lesz helye. Sebaj, csak írja meg! Honorárium megjelenés idején esedékes, de kivételes esetben talán (egyszer-másszor, nem rendszeresen) akceptálás idején is fizet a direktor. Ami fontos, az a következő főfőprincipium, melytől az Úristennek a kedvéért se térünk el, mert keserves tapasztalatokba került, amíg fölállítottuk: soha előre nem kötelezzük magunkat, hogy bármi cikket, bárkitől okvetlenül kiadunk. A cikket kérjük, de soha sem veszünk zsákban macskát, ami csak annyit jelent, hogy fönntartjuk a refözálás jogát, ha a cikk nem felel meg a revuenek. Ne botránkozzék meg ezen, óriási nevű celebritások oly smoncákat fecsegtek össze az első szám részére, hogy föl kellett állítani elvül, senkitől semmi áron a cikket előre meg nem vásárolni! Personnellement meg vagyok győződve, hogy Maga elsőrangú dolgokat fog írni, ha komolyan veszi a megírandó témát: így tehát nincs 88