Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

sést pótolhatatlan mulasztásnak tartok és a félmunkát is kívánatosabbnak a további halogatásnál. Bátorkodom azonban ezúttal is megjegyezni, hogy a megbízó levelet nem diplomáciai lépés megtételére való feljogosításul kértem, hanem egyszerűen és kifejezetten arra, hogy a mérvadó olasz politikai tényezőket a magyarországi viszonyokról, a kormány nemzetiségi-politikai és gazdaságpolitikai intencióiról megfelelően tájékoztassam. Adandó információim természetszerűleg sokkal nagyobb nyomatékkal bírnak, ha a magyar kormány írásos felhatalmazásával tehetem meg őket. Az aggodalomra, hogy az olasz hivatalos körök a magyar kormány accreditált képviselőjét nem fogadnák, ma már nincsen ok; garanciám van az ellenkezőjére. Ha tehát Elnök Úr jónak látná a fentebb precizírozott jellegű megbízólevél hozzám juttatását, méltóztassék futárommal

2 Romába utánam küldeni. Mivel én e missiot nem személyes okokból ambicionáltam és csak azért vállalkoztam rá, mert annak idején Jászi minister úr

3 teljes garanciát vállalt értem a ministertanácsban; és most csak az irántam való föltétlen bizalom esetén vállalnám küldetésem hivatalos jellegét - teljes tisztelettel fölkérem Elnök Urat és a kormányt, méltóztassék mást e jelleggel felruházni, akit nálam alkalmasabbnak és megbízhatóbbnak tart. Nem hangsúlyozhatom azonban eléggé a dolog rendkívüli sürgősségét, valamint azt sem, hogy az illetőnek a legteljesebb incognitóban kell Pestről távoznia és Romában működnie, ott olyan összeköttetésekkel bírnia, amelyek az észrevétlen működést lehetővé tegyék, mert ellenkező esetben súlyos kellemetlenségeket idézhet elő. Addig is, amíg a döntésről értesítést kapok, igyekszem az olasz sajtóban kedvező közleményeket elhelyezni. Bizonyára nem ismeretlen Elnök Úr előtt, hogy mindezideig ránk nézve leghasznosabb közlemények, amelyek egyáltalán eljutottak a nagy angol lapokba, javarészt az olasz sajtó útján jutottak oda, így pl. a milanói Secoloból jutott a Times-ba a Jászi-féle interview a nemzetiségi kérdésről D. Giudici cikkének alapján,

4 akit még Pesten sikerült a magyar ügy számára megnyernem. A wilsoni elvek legenergikusabb képviselői is az olasz sajtóban találhatók. Esetleges értesítésig és fölhatalmazásig ententecsapatok Magyarországra küldése érdekében nem fogok lépést tenni. - Meg kell azonban jegyeznem, hogy benyomásom szerint az entente tervezi a francián kívül más katonai erő odaküldését is, ami ennélfogva bekövetkezhet a magyar kormány kifejezett óhaja nélkül. - Amennyire a főparancsnok beszédéből kivettem, még három, esetleg csak két tagja az entente-nak küldene katonákat. - Viszont azonban szívesen látták volna a magyar kormány óhaja nyilvánítását, mert a sok kósza hírrel szemben látták volna a magyar kormány rendteremtő szándékának kifejezését. - Hogy az entente végrehajtja-e tervét, az a magyarországi jövő eseményektől függ. Fogadja Elnök Úr, legmélyebb tiszteletem kifejezését Dr. Fülep Lajos Levelem elküldése és Romába indulásom előtt alkalmam volt Zancllával

5 beszélnem, aki Romából jött és közölte velem, hogy: számos jelentékeny politikai személyiséggel beszélt a magyar ügyről, így különösen Orlandoval

6 (akinek ő bizalmasa), megismertette vele a magyar helyzetet (amelyet Zanella jól ismer) és megtárgyalta vele a Magyarországgal való megegyezés motívumait és időszerűségét; Orlando hajlandónak nyilatkozott, azonban természetesen csak megfelelő módon és formában. Ugyanis Romában, mint egyébként mindenfelé, beszélnek egy már 384