Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

263 AZ ÖRDÖG CIMBORÁJA Melodráma 3 fölvonásban. írta: Shaw Bemard. Fordította: Mikes Lajos. Először adták a Vígszínházban március 25-én Holott fütyülnie kellett volna, tapsolt. Mármint a közönség. És jól mu­latott, nevetett is, izgalmakat élt át, és lelkesedett, aggódott, szorongó fé­lelmet állt ki és megkönnyebbült. Mindezt a Bemard Shaw jóvoltából, aki­nek nemcsak a közönség ült föl nálunk, hanem a színház is, a színészek is. Pedig jelen volt az előadáson Bemard Shaw is: a kulisszák mögött, ahol ör­döngös arccal leste a közönség izgatott arculatát, és a markába nevetett. A világ egyik legpokolibb szatírája ez Az ördög cimborája; kolosszális ki­gúny olása a színháznak, drámának, lelkesedésnek, idegizgalmaknak, han­gulatnak és főként a közönségnek. Az egyik fölvonásban elájult nő fekszik a padlón, a gyertyák lassan kialszanak, s a kandallóban tűz ég; nem törté­nik semmi, s a közönség lélegzetvisszafojtva figyel. Ahelyett hogy a hasát fogná nevettében, retteg, mint a gyerek, akire ráijesztettek. Azután akasz­tani is készülnek a színpadon, s a közönség kétségbeesve néz utána a szín­lapban, hogy a hőst csakugyan fölakasztják-e. Mert az rettenetes lenne. Shaw azonban csupa kegyelem. Mint a szél, elsodorja az aggodalmakat, s kitárt karral árasztja a békét és áldást a fölkorbácsolt lelkekre. Az egész história a közönség felültetésére kieszelt ürügy, az észak-amerikai szabad­ságharc idején történik, s természetes, hogy elhangzanak hazafias tirádák is. Van antimilitarizmus is a darabban, ha úgy tetszik, s a tábornok megkérdi a hülye őrnagyot, vajon nem szokott-e melodrámákat írni. A legijesztőbb a darabban, hogy a színpadon kétségbeejtően élő emberek mozognak, akiknek az életéért őszintén aggódhat a jóhiszemű publikum. Hogy meny­nyire élők ezek az emberek, eléggé bizonyítja, hogy a színészek megértet­lenségén keresztül is kegyetlenül hatottak. Úgy Shaw-t, mint az egyes ala­kokat a legtöbb színész és a rendező teljesen és tökéletesen félreértette. Kiss Irén eleven naturalizmussal dolgozta ki alakját. Tapolczai bohózati komikuma dolgozott; Göth és G. Kertész Ella unalmas klisékkel működ­tek. Fenyvesi éles színekkel és finom nüánszokkal vitt változatosságot az előadásba. A kisebb szerepeket Hegedűs, Tanay, Szerémy, Csáki J., Balas­sa, Makróczyné, Vendrey, Jancsó J., Kazaliczky, Bárdi több-kevesebb sze­rencsével oldották meg. A REMÉNY Halásztragédia 4 felvonásban, írta Herman Heijermans. Először adta a Thá­lia Társaság március 31-én, a Folies Caprice színpadán A Thália Társaság fiatal és nagyra hivatott gárdája teljes ambícióval fe­küdt neki ennek a komor, csupa élet darabnak. A rendkívüli nehézségeket bámulatos készséggel oldotta meg, s felejthetetlen színpadi eseménnyé

Next

/
Oldalképek
Tartalom