Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

266 lől, vagy ott, hogy visszamegy hozzá. A darabok természetesen igen jól vannak megírva, bravúros színpadi rutinnal, bár sokszor nagyon kiáltóan rínak ki belőlük a kőkorszakbeli primitív fogások; de azért jó színdarabok, sőt drámák, s az emberek nagyszerűen tudnak bennük beszélni. Egy Bernstein-féle alakban több sváda és nagyobb svung van, mint igen sok magyar darabban összevéve. Sőt abban is van valami svung, ahogy a darab végén a színpadról egyszerre kifújja az alakokat és bonyodalmakat Bernstein; a szórakozásnak vége. A jászol című darabban sem történik semmi különös, még kevésbé valami olyan, ami a függöny legördültével tovább rezegne az ember lelkében. Egy Landry Etienne nevű jómódú filiszternek a felesége, Eveline, akiben nagy a hajlam a költészet és a költők iránt, az első fölvonás végén kivonul a ,jászol"-ból Jacques Foucher divatos és disztingvált külsejű íróval. A második fölvonásban a végső órákat éli együtt Fouchervel négyesztendős viszony után, elhagyja őt is, mert az elhidegült író kétségbeejtően léha és züllött bohémkompániáját nem tudja elviselni. A harmadik fölvonásban Eveline, miután a színpadon is próbálkozott, visszatér a ,jászol"-ba, az elhagyott otthonba, titokban és éjjel, hogy megcsókolhassa a gyermekét. A félj azonban rajtaéri, s bár kezdetben tudni sem akar a hűtlen asszonyról, aki csak egyszer botlott, de őszintén megbánta, mielőtt hát az asszony kimenne a szobából, utánaszól, visszahívja, és megtartja magának. A darab központja Hegyesi Mari volt, nemcsak szerepénél, hanem játékánál fogva is; őszinte örömmel födöztünk föl értékesnél értékesebb tulajdonságokat ebben a művésznőben, olyanokat, amilyenekre alig voltunk előkészülve. Eltekintve egyes patetikus dolgoktól, legtöbb helyt egyszerű, közvetlen, bensőséges volt. Mellette Ödry vált ki Foucher szerepében; végtelen finoman megkonstruált, biztos, ízig öntudatos és kész színjátszás volt az övé. Mihályfi osztatlan részvétet keltett. Nagy Ibolya nemcsak hogy aláhúzott mindent, hanem kézzel-lábbal dolgozott a nyílt színi tapsokért, feledve darabot és szereplőket, kiállt a lámpák elé, és úgy szavalta el mondókáit; fáradozását szerencsére siker koronázta. Gabányit és Pethest kivéve, akinek egyáltalán kár volt nyakába varrni ezt a szerepet, együtt láthattunk egy igen változatos és szimpatikus nemzeti színházi ensemble-t, mely állt a következőkből: Gyenes, Náday B., Paulay E., Szacsvayné, Gerő L., Meszlényi A., Horváth Zoltán, Vízvári M. stb. ZICHY ISTVÁN KIÁLLÍTÁSA Zichy István kollektív kiállítása e hó 7-én nyílt meg a Műbarátok Körében (Váci utca 25.) Szerény igényű, de ízléses kis kiállítás keretében festményeket, rajzokat, litográfiákat és dekoratív terveket mutat be Zichy István sokat ígérő s már sokat beváltott fiatal festőművészünk. Talentuma ez idő szerint határozottan grafikus karakterű, bár festményei, hangulatos, levegős tájképei ko-