Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

23 Beléptünkkor magyar címer fogad bennünket, amely egy csizma talpáról üdvözöl bennünket. A készítője lábbal akaija tapodtatni a címert; no de akinek a szíve hazafias, annak a csizmatalpa is az lehet! Ugyanitt van Edelmann professzor saját találmányú komótos cipője, amely a láb gipszmintája után készült újdonság. A hamis nyelvek szerint Marius ilyen cipőkben kesergett Karthágó romjai felett. Az úri ruhák kiállítása — ahol is mély tisztelet adatik a magas piedesztálra helyezett és a férfinadrágok közt trónoló női ruháknak — sok pompás új dolgot mutat be, amelyeket az ajtónálló ifjú hölgyek érdemes kalauzolása tesz örökre feledhetetlenné. No de egyelőre ne személyeskedjünk. II. Nagybecskerek, aug. 21. A szép formákkal dolgozó ipart képviseli Engel Ádám lakatos is, akinek különösen szép rácsos díszítményei szerzik meg a babért, ámbár az asszonyok a sparhertek miatt töltenek álmatlan éjszakákat. Ebben a szobában vannak kiszögezve az iparostanoncok rajzai is, nem csekély díszére a teremnek. Ezen a tájon gyönyörködhetünk Vilmos János keféiben is, amelyekről tudva van, hogy még az unokáink is fognak velük keféikőzni annak idején. Ezüstérem jutott Keller és Kugler harisnyaszövő gyárának, s hogy nem méltatlanul rágalmazták meg őket ez éremmel, azt mutatja a kiállított tárgyak páratlan kivitele. Természetesen arról, hogy Becskereknek ilyen gyára is van, csak minden századik ember tudott, de az is csak derengő sejtésképpen. A legudvariasabban fogadják az embert özv. Guttmann Jakabné szalonjában, különösen ha kínjában cigaretta helyett kohinoort rág, s hosszú haja alól olykor-olykor szigorú pillantást vet a nyitott noteszre. Csupa eredeti gipszöntvény, amelyek megállják a sarat a legelegánsabb úri szobában is. ízlés és formaérzék jellemzi ezeket a tárgyakat, amelyek nemcsak nálunk, hanem mindenfelé nagy kelendőségnek örvendenek. Az pedig még nem felségsértés, hogy őfelségének fél fejével adósak maradtak, kipótolja azt a másik fél. Melegen ajánljuk ezt a termet nemcsak a közönség, hanem az erszények figyelmébe is. A maga nemében egyedül áll nálunk. Az udvart a kertészek valóságos parkká varázsolták át, amelyben igen jól föstenek a kiállított cement-, márvány- és építési tárgyak. Az ügyes berendezés és fölállítás sem téveszti hatását, s jól érvényre juttatja a szebb dolgokat, így például Valpek Mihály cserép-, pala- és aszfaltfedőmester kis filagóriáját, amelyen pompásan van egyesítve több iparág. Most pedig fordulóponthoz jutottunk kóborlásunkban, egy olyan ponthoz, amelyhez a fölkiáltójel sem fog hiányzani, meglátván a verítéket izzadó söröspoharakat, amelyek tartalma mint a kámfor eltűnik az asztalok-