Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Magyarázó mutató

Szultánpur: Kulu tartomány székhelye, gyakran nevezik ezért Kulunak is. Ma India Uttar Prades államában található, 1375 m magasságban fekvő városka. — Csorna kétszer is érinti, amikor Zanszkárból Szabáthuba megy. Szungnam: Kanam mellett levő helység. Tandzsúr (klasszikus: Bsztan-gjur): a Buddha kinyilatkoztatásainak tartott Kan­dzsúrhoz járuló kommentárgyűjtemény. Terjedelmében a 108 kötetes Kan­dzsúr kétszerese a maga 235 kötetével. Első kivonatos tartalmát Csorna pub­likálja. Tasilhunpo (klasszikus: Bkra-sisz-lhun-po, a. m. „Áldáshalom-'): a pancsen láma székhelye, neves lamaista kolostor, mely ma Kína Tibet Autonóm Területén fekszik. Tatárország: bizonytalan határvonalú területrész, az európaiak használta egykori elnevezés leginkább a Kaszpi-tengertől a Csendes-óceánig terjedő sáv, mely ma a szovjet Közép-Ázsia és Mongólia területét fedi. Ma a tudományos szakiro­dalom alig használja. Tebriz (latinosan Tauris): Iránhoz tartozó azerbajdzsán terület székhelye. Teherán: a mai Irán fővárosa felemelkedése 1796-ban veszi kezdetét, ekkor lesz főváros. Az 1100-1400 m magasságban fekvő városban Csorna hosszabb időt tölt (1820. október 14. 1821. március 1.), mivel itt tanul perzsául. A város­ban a Willock testvérpár támogatását élvezi. Elutazásakor innen írja Nagy­enyedre hires „búcsúlevelét". Temesvár: a török hódoltság idején szerbek telepednek a történeti múltú nagyvá­rosba, Csorna ezért utazik ide, ahol szláv nyelvtanulmányait folytatja 1818. február 20. és október 1. között. Terai-sikság: a Himalája hegyvonulat tövében (Nepál. Szikkim), azzal párhuza­mosan húzódó mocsaras erdővidék, a malária fészke. Csorna is itt kapja meg a maláriát utolsó útja alkalmával. Tetha: falu Zanszkárban, Puktal kolostorból kb. 25 km-re.ahol Csorna második tanulmányútja során hosszabb ideig dolgozott is. Tibet: saját névvel Bod (ez rejlik a Ti bet, Bhután neveinkben). A tibetiek által lakott területeknek (a tibeti lamaista kultúrának) összefoglaló elnevezése. Északon a Kunlun, nyugaton és délen a Himalája, keleten pedig a Kuku-nór és Brahmaputra .könyöke­- közötti képzeletbeli vonal által határolt területrész. Kelet-Tibet két tájegysége (Amdó és Khamsz) Kínának Szecsuan, Csinghaj és Kanszu tartományába esik, a „tulajdonképpeni­- Tibet, a Brahmaputra völgye három nagy tájegysége (Ngari, Cang és U), a pancsen és dalai lámák birodal­ma, valamint Észak-Tibet (Csang-tang) Kínának Tibet Autonóm Területét ké­pezi. A Kínán kívül eső tibeti területek közül legjelentősebb az India Dzsam­mu és Kasmír államában levő Ladak, melyet Nyugat-Tibetnek is nevezünk; valamint az egyetlen független tibeti állam, Bhután. Rajtuk kívül Nepál észa­ki részén, a Himalája hegyvonulat déli lankáin és Szikkimben túlnyomórészt tibeti lakosságot találunk. A roppant nagy kiterjedésű területen a jobbára csak 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom