Terjék József: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról

Körösi Csorna Sándor élete - a levelek és emlékezések tükrében

ZANGLA, AZ ELSŐ KOLOSTOR (1823. június 26.-1824. október 22.) Leh (1823. június 17.), Zangla (1823. június 26.-1824. október 22.), Padam, Tetha, Kargiak, Szingo-hágó (Lahul északi kapuja), Darcsa, Kjelang, Rohtanghágó (Lahul déli kapuja, mely a Kulu-völgytől elválasztja), Manauli, Szultánpur, Mandi, Szűket, Bilászpur, Szabáthu (1824. november 26.). Miután Lehben Moorcroft ajánlóleveleit átadja, kilencnapi gyalogúttal a Zanszkárban levő Zangla kolostorba érkezik, ahol a lehi udvar bizalmi embere, Szangye Puncog fogadja, ő az, akit Csorna mindvégig csak mint ,,a láma" nevez. Annyit már tud, hogy megértesse magát a csak tibetiül beszélő lámával. Segítségével elmélyíti tudását mind a beszélt, mind pedig az irodalmi (írt) tibeti nyelvben, és megkezdi tájékozódását a sajátos tibeti műveltségben, amelyről Moorcroft sejtette, hogy nem közönséges értékű. A várakozást a tények azonban nemcsak igazolják, hanem jóval felül is múlják. Az irodalom roppant gazdagsága arra készteti Csornát, hogy eligazító sillabuszokat írasson egyrészt „saját" lámájával, másrészt nagy hírű hittudorokkal, akik „a láma" közeli ismerősei, fgy készít kompendiumot Cultrim Gyaco és Kunga Csöleg. Ez utóbbi a neves dzongkuli kolostor apátja, akit a hagyományok szerint Csorna többször meg is látogat. Közben célját sem feledi, szorgalmasan készítgeti a nyelvtant és a szótárt, mégpedig igen mostoha körülmények között. Tudatában van munkájának jelentőségével: a még mindig létező nagy „terra incognita" feltárásának fontosságával. Ismeretlen okokból a Moorcrofttal megbeszélt határidő előtt távozik Zanglából. Egyedül indul útnak, a lámával megállapodik, hogy Szultánpurban bevárja, s ott dolgoznak tovább. A láma azonban késlekedik, a hágók elzáródnak, ezért Csorna úgy határoz, hogy Moorcroft meghagyása szerint Szabáthuba megy. SZABÁTHUBAN, ELŐSZÖR (1824. november 26.-1825. június 6.) Másfél évi kíméletlen megpróbáltatások után leereszkedve a Himalája zordon éghajlatú vidékéről, Csorna minden bizonnyal örömmel érkezik az európai kulturáltságé brit határőr-parancsnokságra. A meleg fogadtatást már csak azért is joggal remélheti, mivel zsebében viszi Moorcroft ajánlólevelét. Az őrhely parancsnoka, C. P. Kennedy százados barátságosan fogadja, de a kötelező óvatossággal. A magyar alattvaló érkezését azonnal jelenti az ambálai felettes szerveknek, mellékeli Moorcroft ajánló sorait is. Másnap már megszületik a döntés: Csornát fel kell tartóztatni. Ambála az ügyet egyidejűleg a kalkuttai főkormányzósághoz jelenti. Ha máshol nem is, itt minden bizonnyal tudnak már Moorcroft kilétéről, s az is valószínű, hogy Szrinagarból írt egykori szerződésüket" is megtalálták az irattárban. Igazoló jelentést kémek mégis a biztonság kedvéért, melyet Csorna részletes beszámolóban teljesít is. Ez a beszámoló eddigi utazásának egyetlen hiteles feljegyzése. A főkormányzóságot megnyugtatja a jelentés, nemcsak bizalmat, hanem havi 50 rúpiát is ad a tanulmányait továbbfolytatni óhajtó Cso23