Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

IV. A palota első emelete

magyar tagjai. Bíborosi ruhájáról és a pozsonyi Academia Istropolitana alapítóle­veléről Vitéz Jánost, lila reverendájáról Janus Pannoniust ismerhetjük fel, míg a háttérben Bakócz Tamás profilja tűnik elő. Az előtér bal oldalát a Metamorpho­sis Transylvaniae szerzője, báró Apor Péter és az első növénytani író, Beythe Ist­ván alakja tölti ki. A művész jelzése a bal alsó sarokban olvasható: Lotz K. 1891. A hármaskép baloldali része a reformáció és ellenreformáció fontosabb szerep­lőit foglalja össze, középpontban Pázmány Péterrel. Mögötte jobbra Telegdy Mik­lós pécsi püspök és Káldy György jezsuita bibliafordító jelenik meg. A jobb szé­len a jogtudós Verbőczy István jobbra fordult alakja látszik, őt sárga dolmányáról és kék mentéjéről ismerhetjük fel. Mellette Forgách Ferenc váradi püspök, törté­netíró ül, míg az emelvényen a történész Verancsics Antalt és Istvánffy Miklóst láthatjuk. A lépcsőn Károli Gáspár, a protestáns bibliafordító ül könyvébe mé­lyedve. A baloldali csoport szereplőit a reformáció vezető egyéniségei közül válasz­totta ki a művész, illetőleg a megrendelő: Dávid Ferenc, Erdősi Sylvester János, Gelei Katona István, Alvinczy Péter és Czeglédy János személyében. Lotz felada­ta talán itt volt a legnehezebb, mivel a szereplőkről alig maradt ránk hiteles kép­más. A karzaton Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és Lórántffy Zsuzsanna, mö­göttük Kemény János és Heltai Gáspár alakja tűnik elő. A jobboldali képen a költő és hadvezér Zrínyi Miklós alakja dominál. Mögötte Gyöngyössy János és Listius László költők ismerhetők fel. Jobboldalt II. Rákóczi Ferenc fejedelem, Mikes Kelemen, Rimái János és Faludy Ferenc, baloldalt Hal­ler János, Rozsnyai Dávid és Ilosvai Selymes Péter jelenítik meg a magyar barokk irodalmat. Itt is benépesül a festett karzat. Sztáray Mihály pecsétes oklevelet tart, Széchy Máriát, a murányi Vénuszt Gyöngyössy tekintetének irányát követve talál­hatjuk meg. Rajtuk kívül a karzaton látható még Felvinczy Sándor és Pekri Lő­rincné Petrőczy Kata Szidónia költőnő. Balassi Bálint, a kiváló reneszánsz költő a lépcsőn lefelé halad, Zrínyinek hátat fordítva, baloldalt az emelvényen pedig a XVI. századi történetünk megéneklője, Tinódi Lantos Sebestyén foglal helyet. Lotz Károly falképeinek megkomponálásánál szakított a barokk monumentá­lis festészet hagyományaival, mellőzte a földöntúli elemet képeiről. Mintaképe Raffaello volt, aki a vatikáni Stanza della Segnatura Parnasszusán történeti szemé­lyeket ábrázolt idealizált csoportképen, tehát olyan összeállításban, ahogyan azok sohasem szerepeltek együtt. Megrendelői a magyar kultúrtörténet, illetve iroda­lomtörténet kiemelkedő alakjainak bemutatását várták tőle. Ez, főleg a középkori részen, reprezentatív, személyes vonásokkal ábrázolható íróegyéniségek hiányában nem volt megoldható. Ezért inkább egy-egy uralkodó alakjával jellemzett egy-egy 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom