Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

IV. A palota első emelete

resztelőkútnak támasztva feliratos kő fekszik „EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRE!" szöveggel. A királytól jobbra egy barnaruhás szerzetes a kettős keresztet emeli ma­gasra, mögötte pedig egy szerzetes-építész a székesfehérvári székesegyház modell­jét mutatja be. Jobbszélen a középtérben egy őszhajú szerzetes egy fiút és egy le­ányt oktat, mögöttük egy kámzsás hegedűs feje tűnik elő. A baloldali képen Könyves Kálmán király a középponti alak, aki a jobb kezé­ben tartott törvénykönyvre mutatva tiltakozik az előtér bal oldalán készülő bo­szorkányégetés ellen. Dolmánya sárga, vállán lilabélésű kék palástot, fején keresz­tes abroncskoronát visel. Jobbra az előtérben egy lantját összetörő igric és a kard­ját leeresztve tartó harcos a pogány kultúra legyőzését állítják szemünk elé. Mö­göttük Szent Margit és Rogerius mester, a tatáijárást megörökítő Carmen misera­bile szerzője magasodik ki. Baloldalt a szószéken Temesvári Pelbárt szónokol, míg a hátteret világi és egyházi személyek népesítik be. A jobboldali kép I. Lajos korába vezeti a szemlélőt. A király sárga dolmányos és kék köpenyes alakja Kálmán királlyal egyenlő magasságban áll a festett lépcsőzet tetején és éppen a pécsi egyetem modelljét szemléli, amelyet az építész mutat be neki. A kor ábrázoló művészetét a nagyváradi Szent László szobor modellje és a háttérben dolgozó freskófestő alakja idézi. A festett karzaton látható keleti öltö­zetű figurák a középkori misztériumjátékok szereplőit jelenítik meg. A király kí­séretéből a hős Toldi Miklós szakállas, pirosruhás alakja emelkedik ki. A kép jobb oldalán egy öreg paraszt a kompozíció eszmei középpontja. Az ő elbeszélését hall­gató egyháziak csoportját a krónikaíró Anonymus, Tamás spalatói esperes és Thu­róczy János alkotják. Az előtérben balra a domonkosrendi Julianus barát, az ős­hazában maradt magyarok felfedezője áll egy társa kíséretében. A szemben levő falon látható hármaskép a reneszánsz és a barokk századait fog­lalja össze. A formai egységet a loggiás, középen nyitott reneszánsz csarnok fes­tett architektúrája biztosítja. A középső kép külön hátteret kap a zöld függöny­nyel lezárt és Korvin Mátyás világhírű könyvtárára, a Corvinára utaló könyvespolc­cal, amelynek párkányán Homérosz és Julius Cézár mellszobrait helyezték el. Az előtér csendéletében a könyvek és nyomdagép mellett a földgömbbel a természet­tudomány is megjelenik. A király magas trónusának hátlapját a XV. századi textil­művészet értékes emléke, az Erdődy-féle trónkárpit díszíti. Az uralkodó ruháza­ta: aranybrokát dolmány felett kék bársonypalást. Tőle jobbra udvarának olasz származású tagjai, így Filippo Lippi, kezében egy Madonna-képpel, az antik Her­kules szobor előtt a történészek csoportja a ferrarai Luigi Carbóval, a könyvét ép­pen felajánló Bonfinivel, Galeotto Marzióval és Ransanus-szal. Baloldalt az udvar 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom