Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

könyvtár fontosságát. Érthető tehát, hogy alig néhány hónappal az Akadémia megszületése után, 1826. március 17-én egy másik nagy adományozó, Teleki József megvetette a Könyvtár alapjait : a maga, testvérei, Ádám és Sámuel, valamint mostohaanyjuk, Mészáros Johanna (a még kiskorú Teleki László gyámja) nevében elidegeníthetetlen alapítványként felajánlotta a „Tudós Társaság" számára atyjuktól, idősebb Teleki Lászlótól örökölt 30 000 kötetes könyvtárukat. „Hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ezáltal a tudományok művelésére szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bírjon feledni, számos irodalmi segédeszközzel, elsősorban pedig nagyobb könyvtárgyűjteménnyel látandó el. Kétségtelen ugyan, hogy a haza polgárainak bőkezűségéből alapított és rövid idő alatt csodálatosan megnövekedett Nemzeti Múzeum, valamint a pesti tudományegyetem könyvtára ebben a tekintetben szép eszközökben bővelkednek, amaz azonban saját rendeltetésénél fogva kiváltképpen Magyarországra korlátozva, emez a szükséges pénzalap hiánya miatt szűkebb korlátok közé szorítva, az emberi ismeretek óriási mezején mindmáig sok kívánnivalót hagynak fenn. Ennélfogva alulírott és érdekelt feleim főképpen ettől a szemponttól, de egyszersmind a közjó előmozdításának vágyától indíttatva és a haza iránti legédesebb szeretettől lelkesítve, a mi jelentős könyvtárunkat ... a nevezett Társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szentelni és felajánlani határoztunk." Az alapítólevél intenciói szerint tehát az Akadémia Könyvtárának célja már kezdettől fogva az volt, hogy ne csak az Akadémia szükségletét elégítse ki, hanem általános tudományos nagykönyvtár is legyen. Ez a körülmény hozta létre azt a magyar könyvtárügyre a mai napig is jellemző helyzetet, hogy Magyarországon sohasem egyetlen nemzeti könyvtár volt a mindenre kiterjedő gyűjtőkörű, legfőbb, általános tudományos könyvtár, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, a budapesti Egyetemi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára egymást kiegészítőén, együtt töltötték be ezt a funkciót. Az alapítás pillanatában azonban a Könyvtár nem volt működésre kész állapotban. A Magyar Tudományos Akadémia „Tudós Társaság" néven 1831ben megkezdte ugyan működését a pesti Duna-soron, a mai Gresham-palota S