Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

III A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE, FELADATKÖRE, KAPCSOLATAI AZ AKADÉMIÁVAL C t s Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára mintegy 670 000 kötet könyv- és periodika-anyaggal s 200 000 kézirattári egységgel rendelkezik, s így az állomány nagyságát tekintve is Magyarország egyik legfontosabb könyvtára. Jelentőségét, gyűjteményének értékét e számokon kívül az adja meg, hogy mint akadémiai könyvtár fontos intézménye az ország egész tudományos életét irányító Magyar Tudományos Akadémiának, mint általános tudományos nagykönyvtár pedig kizárólag tudományos anyagot gyűjt. A Könyvtár kezdettől fogva a legszorosabb kapcsolatban állt az Akadémiával, ezért történetének minden mozzanata elválaszthatatlan az Akadémia történetétől. A Magyar Tudományos Akadémiát a legtöbb ország hasonló intézményeivel ellentétben nem uralkodói kegy, nem is törvényhozási intézkedés hozta létre, hanem maga a magyar társadalom. Már a XVIII. század utolsó évtizedeitől fogva írók, tudósok, politikusok (Bod Péter, Bessenyei György, Decsy Sámuel, Révai Miklós, Aranka György, Teleki László, Sándor István, Felsőbüki Nagy Pál stb.) sürgették egy „magyar társaság" felállítását. Ennek a célja főleg az lett volna, hogy kiművelje, tudományos célokra alkalmasabbá tegye a magyar nyelvet, amelyet a latin nyelv hosszúra nyúlt tudományos és politikai érvényesülése háttérbe szorított. Különböző javaslatok, kísérletezések után Széchenyi István kezdeményező alapítványa 1825. november 3-án hozta létre az Akadémiát. A Könyvtáraiig valamivel fiatalabb az Akadémiánál. Már a XVIII. századi tervezetek is mind hangsúlyozták az Akadémiával kapcsolatban a 7