Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

III. A Könyvtár cserekapcsolatai

Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, mely az egész emberiséget, tudományok és müvészségek szeretete által köz lelki atyafiságos nagy egyesületbe vonja. E mellett ajánlja a Magyar Tudós Társaság a tudományos dolgokban kész segedelmét, s kikéri Uraságtoknak is iránta szíves hajlandóságát." A cserepéldányok továbbítását a Tudós Társaság másodelölülője, az alapító Széchenyi Tstván vállalta. Későbbi jelentéséből kitűnik, hogy az Evkönyvek első kötetéből a Müncheni Kir. Akadémia példányát Schellingnek, az Institut de Francé példányát Gay-Lussacnak, a Londoni Royal Society példányát pedig Sussex hercegnek személyesen adta át, és a párizsi és londoni társaságok ülésén szóban is ajánlotta a Magyar Akadémiát azok jóindulatába. A csere ügyeinek legfelsőbb szinten való intézése, e néhány méltán híres külföldi akadémiának vagy társulatnak mint cserepartnernek a biztosítása, majd a következő évek további szervezése arra mutat, hogy Akadémiánk alapítóinak és a Könyvtárt vezető Toldy Ferencnek erőteljes és haladó jellegű tudománypolitikai koncepciójuk volt: felismerték a csere akadémiai és könyvtári jelentőségét. Ezt a hagyományt a Könyvtár mindig ápolta. 1848 után — elegendő anyagi eszköz hiányában — a nemzetközi csere volt az egyetlen beszerzési eszköz, mellyel továbbra is színvonalasan tudta gyarapítani gyűjteményeit. 1865-ben közel 100, 1880-ban mintegy 150, 1900-ban majdnem 200 és 1910-ben több mint 230 akadémiával ós tudományos intézettel folyt a kiadványok cseréje. A beérkezett csereanyag átlaga 1865—85-ig évente 400, 1886—97-ig 700, 1898 —1914-ig 850 mű. Az első világháború és az azt követő évek ezen a területen is súlyos visszaesést hoztak. Még a háború befejezése után sem tudta a Könyvtár ismét felvenni a cserekapcsolatok nagy részét, mert akadémiai kiadványok hiányában nem volt mivel cserélni. Kivételszámba mentek azok a külföldi akadémiák (London, Edinburgh, Róma), amelyek önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül megküldték kiadványaikat. A cserekapcsolatok száma 1918-ig az 1913-i állapottal szemben 287-ről 87-re, a kapott csereanyag mennyisége 700 műről 320-ra esett. A régi kapcsolatok felújítására Ferenczi Zoltán főkönyvtárossága 3* 35