Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

III. A Könyvtár cserekapcsolatai

idején, 1925-től kezdve került sor. 1929 — 38 között mintegy 450 intézménynyel létesült csereviszony. Ez annál jelentősebb volt, mert ebben az évtizedben szinte mélypontra esett vissza a vétel útján történő beszerzés, így a csere volt az egyetlen lehetőség korszerű külföldi tudományos anyag biztosítására. A két világháború között a tudományban is teret hódított a sovinizmus és szűklátókörűség. Ennek ellenére az Akadémiai Könyvtár cseréje kiterjedt csaknem az egész világra, rendszeres cserekapcsolatot tartott fenn a szomszéd államok akadémiáival és tudományos intézményeivel, sőt — egyedülállóan az akkori Magyarországon — a Szovjetunió akadémiai központjaival, Moszkvával, Leningráddal, Kievvel és több más szovjet tudományos intézettel is. A második világháború természetesen szétzilálta a széleskörű cseretevékenységet. A felszabadulás után eleinte ismét lassan haladt a régi kapcsolatok felújítása. 1946 — 49 között hatféle Hungarica Actával cserólt a könyvtár. 1946—47-ben 65 intézettel sikerült a kapcsolatot újra felvenni. Ez a szám 1949 végére 254-re emelkedett. 1950 végére 480 intézménnyel létesült cserekapcsolat. Ez a szám 1957-re megháromszorozódott. Ma már 86 állam több mint 1700 intézményével tart fenn cserekapcsolatot a Könyvtár. 1950-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezése folytán szükségszerűen új fejezet nyílt a Könyvtár cseretevékenységében is. Minthogy az Akadémia a magyar tudományos könyv- és folyóiratkiadás jelentős részének is gondozója lett, a Könyvtár pedig a külföldi tudományos irodalom egyik legjelentősebb magyarországi szakkönyvtárává fejlődött, nemzetközi kapcsolatai fejlesztésében is a korábbinál többrétű feladatokat kellett megoldania. A csaknem egy és negyedszázados múlt tapasztalatait, eredményeit ós legjobb hagyományait egyesítenie kellett az új típusú Akadémia igényeivel, és egyeztetnie a tudományos nagykönyvtár szerzeményezési elveivel. Ugyanakkor ki kellett építenie a cserén kívüli nemzetközi könyvtári kapcsolatokat. Bár az új feladatok, az új igények már az Akadémia újjászervezésével adva voltak, pontos meghatározásukra, a gyakorlatban való megvalósításukra csak évek múlva került sor. 1953 elején fogalmazta meg végleg az Akadémia Elnöksége, hogy a Könyvtár második fő feladata a magyar tudományos kutatás eredményeinek, mindenekelőtt az akadémiai kiadványoknak eljuttatása rend36