Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

8. A könyvrégiségek terén elsősorban a tudománytörténeti szempont­ból fontos művek megszerzésére, a kéziratok terén főleg az akadémiai vonat­kozásokra (akadémiai iratok, kandidátusi és doktori értekezések stb.) ós a tudománytörténeti (akadémikusok és más tudósok hagyatéka) kéziratok gyűjtésére fordítja figyelmét. Ezekkel a funkciókkal és ilyen profillal az Akadémiai Könyvtár beil­leszkedett az országos könyvtárügyi életbe, most már nem pusztán elszigetelt akadémiai intézményként, hanem az akadémiai feladatok teljes vállalása mellett az országos könyvtárhálózatnak is szerves részeként. Sőt, bekapcsoló­dott a maga jellegének megfelelő nemzetközi szervezetek munkájába is (FID, UNESCO, ASLIB). A Könyvtár az Akadémia Elnökének közvetlen felügyelete alatt áll. A szakfelügyeletet az Akadémia Elnökével egyetértésben a művelődésügyi miniszter gyakorolja. A megsokasodott új feladatok szükségessé tették a Könyvtárban új osztályok és csoportok szervezését, s megfelelőbb munkaszervezet kialakí­tását, a létszám erőteljes növelését, a modern könyvtári munkamódszerek bevezetését, a szakmai tudás elmélyítését és megfelelő pénzügyi keretek, valamint férőhely biztosítását. Mindehhez az Akadémia messzemenő támoga­tást nyújtott. A Könyvtár jelenlegi munkaszervezete: 1. Igazgatóság (és gazdasági ügyek). 2. Szerzeményezési osztály. 3. Nemzetközi könyvtári kapcsolatok csoportja. 4. Feldolgozó osztály. 5. Olvasószolgálat. 6. Tájékoztatási-bibliográfiai osztály. 7. Folyóiratcsoport. 8. Kézirattár ós Régi könyvek gyűjteménye. 9. Keleti osztály. 10. Mikrokönyvtár ós fotólaboratórium. 11. Könyvkötészet. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom