Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

5. Mint önálló tudományos intézmény, könyvtártudományi és egyéb szaktudományi munkásságot folytat. Összefoglalóan: feladata a tudományos kutatás elősegítése szakirodalommal és szolgáltatásokkal; az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseinek könyvtári alátámasztása (nemzetközi csere); a hálózati könyvtári központi funkciók ellátása; az országos könyvtárügyben ós könyvtárközi munkában való részvétel; könyvtáron belüli kutatás. Az Elnökség 1953-i utasítása és a művelődésügyi miniszternek a tudományos könyvtárak gyűjtőkörét 1958-ban meghatározó rendelete, valamint az újabban fellépő szükségletek alapján ma a Könyvtár gyűjtőköre a következőképpen alakul: Gyűjti 1. a marxizmus-leninizmus irodalmát, 2. a külföldi tudományos akadémiák kiadványait és a működésükre vonatkozó irodalmat, 3. a tudománypolitikára, a tudományos munka tervezésére és szervezésére vonatkozó irodalmat, 4. a társadalmi és természettudományok területén az alapvető fontosságú műveket (beleértve a tudománytörténeti műveket is), összefoglaló, tájékoztató és bibliográfiai műveket, szépirodalomból a világirodalom klasszikusainak és nagyjainak a munkáit, 5. mint tudományos szakkönyvtár, országos viszonylatban a ráháruló szakokat: ókori történelem, klasszika-filológia, világirodalom története, orientalisztika, nyelvtudomány. 6. Az időszaki kiadványok területén a gyűjtőkör az akadémiai Acták cseréje révén, az akadémiai kutatások (alapkutatások) érdekében szélesebb körű. 7. Az alapkutatások egyes területein, ahol általában még nincs akadémiai kutatóintézet, előre gondoskodik az alapvető külföldi szakirodalom beszerzéséről. 2* 19