Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 7 1 kell keresni, ha elégett a rossz, jobbat kell venni.

1) Vigasztalásul aztán elkezd értekezni a nők romlottságáról, a keletiek ezen kedvencz thémájáról. Hogyan van az, így élczelődik az öreg Jagmá, hogy te a rablónak nő nevet adtál (lefordíthatatlan szójáték a rahzen rabló és zen nő szóval) és a vágy égetőjót a vágy csinálójának tartottad, (szójáték az összhangzás végett a sáz és sűz szavakkal). Végül egy sikamlós történetet beszél el az egyszeri özvegy asszonyról, ki, hogy szeretőjét kimentse, az akasztófára kötötte fel férje holttestét. Minek szerinte az a tanulsága, hogy egy kutya jobb száz erkölcsös nőnél.

2) Jagmá, mint költő, meg sem közelíti ugyan Ka'ánit, de azért tisztességes helyet tölt be az újkori persa irodalomban. Nicolas értékén túl becsülte Jagmát, midőn őt közvetlenül Ka'áni és Serűs mellé sorozta. Keleti kritikusok, jóllehet elismerik Jagmá nem közönséges nyelvjártasságát, nem tartják őt oly nagy költőnek s csak mint satyrikust dicsérik. Serűs Ka'áni és Jagmával együtt a modern persa irodalom legismertebb költője. Mohammed Husejn az ő virágos irásmodorában így jellemzi Serúst, mint költőt: «0 a jelesség lajstromának eleje, a szépértelem tulajdonosa, a mindenben mester, a költők napja, Mohammed 'Ali az iszfaháni (arab mondás): «Olyan jeles ember ő, hogy mintha csak egyenesen ő érte teremtették volna a kitűnőséget, mestere a versnek és a prózának, a kötött és a folyó beszédnek.» A világ összes tudósainak Hedsaz és Irák apraja-nagyjának ez az ítélete róla és ebben megegyezik az arab és a persa, hogy ilyen az Oxuson túli és a turkesztáni ékesszólók módjára szépen szóló költőt, ilyen tudományos írót még képzeletökben, álmukban sem láttak.

8) Serűs fiatalkori életéről és körülményeiről mélyen hallgatnak életrajzai, még születési éve sincs közölve bennök. Csak abból az egy adatból lehet a költő születési évet kiszámítani, melyet Mohammed Husejn a Geng Sájegán szerzője felhoz, hogy ő 1828-ban (1244) ismerkedett meg Serűssal, ') Job ^g. X fl ' CIAÄyMi Jo v^aaaOS. Job oij Ijjj yE* 2) ^ Lw,b Ijj Jco jl dLu, db xS 3) Geng Sájegán 202. 1. (647) 83