Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

•92 d! KÉGL SÁNDOR. az emberek jó-rossz tulajdonságait (szószerint az emberek vöröseés sárgája előtt behunytam szememet). Senkitől sem várok potyát, ingyen pénzt. Te egyike vagy barátaimnak. Ha hébe-hóba saját meghívásodra is megtörtem a kenyeret házadban, úgy én a magam részéről előbb, mint sem két khalkhalbeli napszámos vályogot vetne, vagy kútat ásna, szolgálatra kész vagyok. Több mint húsz évvel ezelőtt épen ilyen járatban voltam Seif ed-Daűlet 0 excellentiájánál, ki egyike a legigazságosabb nagyoknak és a kit én ismerőseimhez számítok. Igazságot, méltányosságot nem látott barátaimat ajánltam neki. Én azt a szemüveget Gelál ed-Din herczeg jelenlétében vettem egy kereskedőtől, mert jól a szememhez illett. (Az eredetiben is így van, a közbenjárást, csak érintve a szemüveg-kérdést, hozza elő). Mivel Mirza Ridát fiamat jó barátomnak, fiamnak, nyilvános és magán ügyeim titoktartójáuak tartottam, rá biztam a szemüveget. Mikor Rejből visszatértem, ő (t. i. Mirza Ridá) Gilánban volt. Anyjától kértem tehát a szemüveget. Azt felelte, hogy nincsen róla tudomása. Igazat mondott, maga Mirza Ridá is megfeledkezett róla. Azt mondom, kell, hogy jól megemlékezzék róla a Mirza és szíveskedjék azt nekem elküldeni, mert az nem valami eldobni való jószág. A levél vivőjét, tanult fiamat Mirza Mehdi Kulit megbíztam,, hogy vásároljon számomra egy ágakkal biró szemüveget. Te is segíts neki, kérdezd meg európaiaktól, hogy milyen szemüveg jó egy hetven-nyolczvan éves öregnek, olyant keress, olyant vegyen. El ne mulaszd (kűtáhi mekun). Egy olyan jó barátot, mint én ily alávaló módon megbántani (a szemüveg eltulajdonítására czéloz),. megkárosítani több az embertelenségnél, ez a gazság és a kőszivüség kifolyása.»

1) Azt mondhatná valaki, a levelet olvasva, hogy «tant de bruit pour une omelette». Jagmanak családjához tartozóihoz irt bizalmas levelei igen sok érdekes dolgot tartalmaznak. így egyik fiának szemrehányásokat tesz hozzá intézett levelében, hogy neje halála fölötti fájdalmában úgy átengedi magát a szomorúságnak. A nő nem érdemli meg, hogy annyit búsuljon az ember elvesztén.. Az ismeretes mondással vigasztalja fiát, hogy a nő olyan, mint a gyöngyház, ha leszakad lesz más, ha meghalt az asszony, leányt J) Teheráni kiad. 145. 1. (646)" 82