Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKOHI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 3 1 tőket. Az arabot és törököt egyaránt birta, szóban és Írásban. Mind a két nyelven néhány költeményt is szerzett. Ka'áni nagy könynyedséggel tanult idegen nyelveket, a három keleti nyelvhez később, mikor Mohammed sah udvarához került, hogy a sahnak kedvében járjon, a franczia nyelvet is megtanulta és rövid idő alatt úgy el tudta sajátítani a frengi nyelvet, hogy egészen folyékonyan beszélt francziául. Mohammed Husejn szerint oly jól beszélt francziául, hogy ha ruhája és alakja el nem árulta volna benne a persát, senki sem vette volna észre, hogy párszi (persa) és nem párisi. 1) Ka'áni mindig igen sokra becsülte a franczia nyelvet, egyik fiát maga tanította francziára és hogy belejöjjön a nyelvbe, sokat beszélt vele francziául. Csodálatos, hogy a terjengősség és homályossággal homlokegyenest ellenkező — rationalis irásmodor semmi hatást sem tett a persa költőre. ízlését nem nemesítette a franczia irodalom és franczia nyelvismerete daczára Ka'áni megmaradt igazi persa költőnek. Keresve sem lehet találni müveiben olyasmit, a mi az európai művelődés befolyására emlékeztetne. Ka'áni a legnépszerűbb modern persa költők egyike, divánjaa költőnek 1270-ben a hidsra után, azaz 1853-ban bekövetkezett halála óta máitöbb kiadást ért. 2) Ka'áni nem mondható termékeny költőnek, divánja csak tizenhatezer verssort tartalmaz, a mi csekélység modern persa költőnél. Igaz, hogy több verse elveszett és prózai müveinek is csak egy kis töredéke talált helyet összes müvei közt. Költeményeit szép, emelkedett, választékos nyelvezet jellemzi. — A formatökélyre nézve kiállja a versenyt a legjelesebb régibb költőkkel. Több versében meglepően tudja a régi színezetet megőrizni. Néha szokatlan merész hasonlatokkal él, egyik versében például így szól: «Keggel, midőn keletről felkelt a nap, az én kedves holdam belépett az ajtón. Derekáig hulltak le bodros liajfürtei. Övéig ért girbe-gurbán bodros haja. Vigyázz, ne mondj hajfürtöt, mert egy jáczint-virány az. Igen, ne beszélj szemről, egy füzér nárczis az. Látta, hogy én betegen, fáradtan fekszem párnámon. Bunda, mint ') ^wLyJI.A,?A.V, ij-LJj jAAÜ' «5 L uy-wf ^wjLs SJGO jS sS c^-AXÁ+j y wájíij A ,v,.t, 11 Geng Sájegán 366. lap. 2) Churclihill négy teheráni, egy tebrizi ós három bombayi kőnyomatú kiadását ismeri Ka'áni műveinek. L. Indian Antiquary XVII. köt. 342. 1. (605) 59
