Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

-30 D; KÉGL SÁNDOR. viszonyai és egyéb életkörülményeiről édes keveset tudunk. — A Megma" el fuselrn a régibb és ujabb tedkerehékkel együtt ször­nyen fukarok az életrajzi adatokban. Ugy látszik, a persa közön­ség nem érdeklődik nagy költőinek családi viszonyai és magán­élete iránt. Az életrajz-gyűjteményekben található életirások, me­lyek néha elég terjedelmesek, néhány száraz tény felsorolása mellett csupa magasztalásból, dicséretből állanak. Nagy szorgalommal, jobb dologhoz méltó kitartással farag­ják íróik a szebbnél szebb frázisokból álló körmondatokat, dagályos, nehéz irályban irt helyeik próbára teszik az olvasó türelmét és nyelvismeretét. De ha nagy figyelemmel átgázol az ember a szó­virágok és ékes hasonlatok tömegén, csak akkor veszi észre, hogy alig tud többet a költőröl, mint tudott az életrajz elolvasása előtt. Ka'ániról például, kiről annyi életrajzot irtak, alig tudunk többet, mint valamelyik harmadrangú költőröl, kivel két sorban végez a tedkereh iró. Ka'áni kora árvaságra jutott, mert a Geng Sájegán szerzője szerint hét-nyolcz esztendős korában elveszté atyját. 1) Atyja halála után Khoraszánba ment tanulni, hogy miért ment el Siráz­ból, azt nem mondják meg életirói. Nagy szorgalommal és kitartás­sal tanult és már kilencz éves korában verseket kezdett irni. — Keleten gyorsabban fejlődik, korábban érik meg az ember, de kilencz éves gyermek költö még ott is ritkaság, csoda számba megy. Khoraszánban akkoriban Hasán 'Ali herczeg, dísznéven Suga' es Seltenet volt a helytartó. A herczegnek úgy megtetszettek a gyer­mek-költő versei, hogy szerzőjüket, az ifjú Ka'ánit felvette udva­rába. 2) Ka'ánit, mint sok mást, nem kábította el a korai siker, hanem jól felhasználva a kedvező alkalmat, ismereteinek kiegészí­téséhez látott. Az arab nyelvet, melyen az egész mohammedán míveltség alapszik, beható tanulmány tárgyává tette. Nagy elő­szeretettel olvasta az arab költőket és történetírókat. Alapos, nem mindennapi arab nyelvismerete különösen meglátszik prózai mü­veiben, hol nem ritkán találhatni kevéssé ismert arab szavakat és kifejezéseket. Nem elégedve meg a persával és az arabbal, a törököt is elsajátította a végett, hogy eredetiben élvezhesse a török köl­*) Geng Sájegán 302. lap. ") fyá-? CysaJ Lw ^cLeJü tiSy- jö X^X ^U® ^ Geng Sájegán 363. lap. oAL> (joLolvíJ vcaxoLm» (604) 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom