Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKOKI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 13 szépségű mythologiában nyert kifejezést, az idők folyamán a pantbeistiku8 világnézetnek adott helyet, mely mindenben és mindenütt Istennek képét látta. Az iszlám, mely oly sok régi intézményt tudott eltörölni s mely a régi persa irodalmat úgy szólván megsemmisítette, nem bírta kiirtani ezt a persa népben meggyökerezett világnézletet. A később az iszlámban fölmerülő szufizmus is, mely oly éles ellentétben áll a sémita gondolkozásmóddal, Persiából az iszlámba átszivárgott eszmék eredménye. Ezért igaza van Dozynak, ki másokkal ellenkezőleg, kik magából az iszlámból akarják a szufizmus keletkezését kimagyarázni, azt állítja, hogy az a mystikus gondolkozásmód, melynek a szufizmus külső nyilatkozása, formája, Persiából származott, hová viszont Indiából jött át.*) A nagy persa mysztikusok sokszor emlékeztetnek az indek által vallott nézetekre. A lelki vezető, a mursíd vagy pir, hasonmása az isteni hatalmú rishinek. A persa rajongók főczélja az isteni hatalmi lénynyel egyesülés, a benne való feloszlás a «fená» rokon a buddhisták nirvánájával, még a fogalom kifejezésére kiválasztott szó is azonos jelentésű. Igaz ugyan, hogy a buddhisták nem az isteni lénynyel egyesülésben, hanem a tökéletes megsemmisülésben látták az ember végczélját, de azért az eszmerokonság félreismerhetetlen. A pantheismus vörös fonálként húzódik át az egész persa vallásos költészeten.

2) Az isteni lény szerinte mindent a legalacsonyabbtól a legmagasabbig betölt, úgy szólván megszentel jelenlétével. Egy mohammedán államban sincs annyi vallási rajongó, mint Persiában. A persa nép még most is igen babonás és ') Veel waarschijnliker is het, dat liet mysticisrue uit Persie gekomen is, waar door den invloed van Indie reeds voor de Muzulmansche verovering bestond. Het Islamisme Haarlem 1880. 209. lap. 2) Sok európai nagy költő is, mint pl. Goethe, Victor Hugo, Tegnér ennek a nézetnek hódoltak, melyet Tegnér a pantheismusról írt verseiben gyönyörűen fejez ki. Gud är i allt, för allt är ban gemensam är färg i blomma, är Instinkt i djur Gud är i verlden ej, verlden är hanensam Gud häter Pan, nämns äfven för natur. «Az Isten mindenben jelen van, ő mindennel közös. Szin ő a virágban, ösztön az állatban. Isten a világon van — nem ő maga egyedül a világ. Pánnak is hívják az Istent, mely név természetet is jelent.» Samlade Skrifter 449. lap. (587)