Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
28 T>: KÉGL SÁNDOR. nagyon fogékony a csodák és a természetfeletti dolgok iránt. Az időről időre keletkező vallásos szekták is, például a bábismus, ez a mobammedáu ruhába öltöztetett nihilismus, tanúskodnak Renan szerint a régi vallásos pantheistikus eszmék létezéséről a népben, melyet az arab hódítás sem tudott teljesen elnyomni, kiirtani.A nép még igen vallásos, de a felsőbb körökben a legtöbb főrangú csak szenvelgi a vallásost. A költök közül is sok csak divatból míveli a vallásos költészetet, mely mintegy obiigalt költői tárgy. Alig van költő, ki egy pár versében ne magasztalná "Alit, az Isten oroszlánját, vagy néhány siránkozó verset ne szentelne Kerbelának. A szuüzmus is nagyon el van terjedve és sok modern persa költőnek, sőt magának a sahnak divánjában is találunk a régi szufi szellemben írt, a borivást és részegséget magasztaló verseket. Sok költőt neveznek szufinak. A szufi nevezet különben most egészen mást jelent, mint ezelőtt jelentett;' a jelenlegi használat szerint igen tág értelmű egy szó, melyet mindenkire alkalmaznak, ki valamiben eltér az orthodox hittől, sokszor egyértelmű a szabad szelleművel, a hitetlennel. 2) Az újabb időben megjelenő költői szemelvények, anthologiák szerkesztői nagy előszeretettel válogatják össze a vallásos és a dicsőítő verseket; a szerelmi költeményeknek, kevésre becsülve azokat, rendesen kevés tért hagynak. A költők száma meglepően nagy Persiában. A királyok királyától az utolsó hivatalnokocskáig mindenkinek akad dicsérő költője. Sok magasztaló versben a végsorokban valami állásért vagy kitüntetésért, néha csak pénzbeli adományért esdekel a költő, kissé leplezett, de azért félre nem érthető modorban adván elő kívánságát. A költők ez a szokása nem kis mértékben járult hozzá ama kicsinylés és semmiben vevés terjedéséhez, melylyel a mai persa közönség tekinti a költőket. Persiában különben, hol majdnem minden olvasni írni tudó ember költő, a költészetet soha sem tartották valami isteni ihlet eredményének. Ez okból többnyire csak azok a költők és írók számíthatnak Iránban hírnévre és megbecsülésre, a mindenütt ritka *) L'étonnante tentative religieuse des bábis montre la force du vieux levain mystique et pantbéiste que la conquéte arabé n'a pu étouffer. Nouvelles etudes d'histoire religieuse. Paris 1884. 186. lap. 2) De vrijdenkers en diegenen, die goed vinden van de voorgeschrevene leer en gebruik af te wijken worden gewoonlijk Coefis of Derwisjen genoemd. Dozy Het Islamisme Haarlem. 1880. 317. lap. (602) 56
