Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

Tanulmányok az tíjabbkori persa irodalom történetéből. (Fölolvastatott a M. T. Akadémia 1891. márez. 2-án tartott ülésében.) A modern persa irodalom egészen a réginek nyomán indult. A tárgyak, a nyelv, az irály annyira hasonlítanak a régiekhez, hogy alig volna lehetséges egy jó modern költeményt, például Ka'áni egyik versét, nem tudva szerzőjét, mint az újabb irodalom termékét fölismerni. Míg az irodalom, különösen a költészet nyelve változatlanul mintegy megkövesedve maradt, addig az élő nyelv sok változáson ment keresztül. A kiejtés és a nyelvtan egészen más most, mint volt az irodalom aranykorában. A jelenkori persa népnyelv igen szószegény. Sok szó kiment a használatból és elavult. Az európai nyelvekből különösen az orosz és a francziából átvett kölcsönszók nem igen járultak hozzá a persa szókincs gyarapításához, mert csak igen kevés tudott közülök meghonosodni a társalgási nyelvben, mint például estekán = pohár az orosz stakanból, pilis a franczia policeból, samavar az orosz samovárból stb. Más idegen szók csak némely vidéken ismeretesek, így például a Kaspi tenger vidékein az orosz parachod néven nevezi a nép a postagőzöst, mely elnevezés másutt, például Teheránban teljesen ismeretlen. Némely Persiában lakó európai kissé túlozva azt állítja, hogy a persa népnyelvben nincs több hatvan-hetven szónál. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, de annyiban említést érdemel, hogy ilyen hatást tesz a mai persa köznyelv a nyelvet csak a gyakorlati életből ismerő idegenekre. Természetesen Persiában is, mint mindenütt, hol a lakosság különböző mívelődési fokon áll, a társalgási nyelv is különböző. Egy tanult molla több szót használ és választékosabban beszél, mint egy tudatlan paraszt, de azért még ő sem vonhatja ki magát egészen a népnyelv, az anyanyelv hatása alól. Míveltségi foka szerint M. T. AK. ÉRT. A HYEI.V- HS SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1810. XT. K. 11 .BZ. 1* 31