Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

138 I): KÉGL SÁNDOR. kellemesebb a korona-viselésnél.»A bort és a borivást dicséri cynikus modorban egy másik versében : «Mint a paradicsom kertje, olyan a mi társaságunk ebben a tavaszi időben. Kelj fel csapláros és hozz egy ital bort. Olyan bort hozz, mint a veres rózsa és a gránátalma magja. Olyan legyen az az ital, mint a szerető szíve vagy a szépség arcza. Tiszta legyen az a bor, mint az istenfélő bölcsek szíve és oly keserű, mint a képmutató, a ki a bazárban térdel. Meddig szenvedjek, tűrjek, mint fogoly a világ kezében. Meddig gyötörjön engem te miattad a búbánat.» Az esőhöz hasonlítja a szerelmi búban hullatott könnyeit. «Úgy esik az égből az eső, mint az én könnyeim. Megirigyeltem a földre hullását. A mezőnek nem volt szüksége az eső vizére ott, a hol, mint a hegyi patak, ömlik pilláimról a könnyem.» Az obligát képzelt kedves szépségét így írja le egyik versében: «Van nekem egy az égen levő holdnál szebb bálványom. Két hajfonata olyan fekete, mint a galamb vére. Két szeme az emberek csábítója és igézője. Szemöldökei a világ ölői és vérontói. Bájai, szépsége és szívhódítósága nélkülözhetővé teszik neki a díszt és cziczomát.»

2) Imádottjának kaczérkodását a szokásos kifejezésekkel raj186