Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 03 A mostani persa uralkodó, Nasr ed-Din, mindig nagy hajlammal bírt a költészetre. Elhanyagolt neveltetése és hosszas tebrizi tartózkodása miatt, hol a török nyelv volt az udvar nyelve, fiatal korában alig tudott valamit persául. Trónra lépte után az uralkodás gondjai mellett hiányos ismereteinek kiegészítéséhez látott. Mindenek előtt jól megtanult persául és a törököt mellőzve, a persát tette az udvar és a díván hivatalos nyelvévé. Az állam hivatalos nyelve iránti tiszteletből nyilvánosság előtt kerüli a török beszédet. Franczia nyelvismerete ós ismételt európai utazásai nagy hatással voltak a sah szellemi fejlődésére. Nasr ed-Din nem közönséges tehetség, lelke fogékony minden külső benyomás iránt. Az európai mívelődés előnyeit belátva, minden úton-módon igyekszik azt országában meghonosítani. Minden újítást melegen felkarol. Nem az ő hibája, bogy Persia még oly bátra van. Nekünk európaiaknak alig van fogalmunk azokról az akadályokról, melyekkel a reformátor persa királynak meg kell küzdenie. Persia korlátlan monarchia és a sah mindenható, szokták mondani. Ez azonban csak elméletben igaz, mert a gyakorlati életben a sah kénytelen a közvéleménynyel számolni és minden újításnál tekintettel kell lennie a hatalmas papi osztály által befolyásolt nép hangulatára. Reformtörekvései közben az irodalomról sem feledkezett meg a culturbarát uralkodó ÓB útleírásain kívül a költészettel is foglalkozott. Mint költő ugyan nem haladja meg a középszerűséget, de azért elismerést érdemel egyszerű, a túlságos arab cziczomától ment nyelvezetéért. A sah azt tartja, hogy úgy kell írni, a hogy beszélünk és ki nem állhatja a nagyon virágos, érthetetlen gongorismusnak nevezhető írásmodort, az irodalmi romlott ízlésnek ezt a torz szüleményét, melyet ott oly sokan még most is szép irálynak tartanak. Verseiben hü marad a királyok királya a régi cbablonboz és a hagyományos formában a megszokott hasonlatokkal panaszkodik kedvese kegyetlenségéről vagy ékes hasonlatokba burkolt kifejezésekkel írja le imádottja kecses alakját. «Oh te boldarczú, száz olyan rabszolganőd van neked, mint a péri. Kecses járásoddal megszégyeníted a fogoly madarat. Sohasem hasonlítom én arczodat a holdhoz, mert az én szememben szebb vagy te a holdnál. A lakomának napja és minden seregnek szultánja vagy. Méltó vagy a koronára és díszt kölcsönzöl az övnek. Te nálad rabszolgáskodni jobb az uralkodásnál. Lábadat csókkal illetni (721) 10* 185