Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ uJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 Mehdi Hűi, ki jó családból származott és már fiatalon egyik vérbeli herczegnek, Mohammed 'Ali nevűnek, ki Feth'ali sah fia volt, az udvarához került.. Életkörülményeiről keveset tudunk. Mirza Mehdi legtöbb versében Menucehrit és a nagy mystikust Senáít utánozza. 'Alira írt egyik versében ilyen rajzát adja a valódi hivőnek. «Saját énjének enyészetét és maradását a szívrablóhoz (t. i. Istenhez) kell neki kötni. Tisztára kell neki seperni a «nincs» seprűjével a szív szentélyét és azután azt csak Allahnak képével fölékesíteni. Bele kell nyugodnia az Úr minden végzésébe, egykedvűen kell tűrnie a jó ós a balszerencsét. Szerelemből vitorlát, türelemből horgonyt készítve, a viszontagságok tengerére kell eresztenie a test hajóját. Az emberiséggel együtt kell laknia a bérház börtönében (természetesen a világot érti a bérház alatt), de mégis a hetedik égen felül kell járni a gondolatainak. A nagy önmagáról megfeledkezésböl egynek kell tartania az édességet és a mérget. Egyszerre kell lennie hivő és hitetlennek.» A Nasr ed-Din iera költői közt ritka az arabul verselő. Mai napság mint csodát emlegetik azt a persa írót, ki, meglehet szótár segélyével, arabul is tud verselni. A legtöbb ilyen arabul író tudós persa csak fordítja gondolatait Mohammed nyelvére és a fáradságos munka nagyon meglátszik a versén. Ezek közzé a tudós, költők közzé tartozik Mirza 'Abdul Muttalib, ki számos szerelmes kaszidet írt anyanyelvén és arabul. Arab verseiben világos, könnyen érthető nyelven szól. Néha olyan, a persa költők által megszokott fordulatokkal, átmenetekkel él, mintha először persául írta volna meg és csak azután fordította volna költeményét az iszlám szent nyelvére. «Szerettem egy bájoló szépséget Kasan földén. Olyan jó illatot árasztott, mint a mosusz és a jószagu balzsam. Hatalomra olyan volt, mint a teli hold, olyan fenséges volt, mint a nap az égen. De az ő fogainak fénye fölülmúlt minden sugarat. Nincs fül, mely hozzá hasonló, vele fölcserélhető szépségről hallott volna. Nem látott még szem hozzá hasonlót. Ha nem volna meg az a reménységem, hogy még találkozom vele, megölne a szomorúság. Oh uram, engedd meg nekünk, hogy összejöhessenek a szerelmesek. Ha nem sirnék, megfuladtam volna már a könnyekben. Ha nem zokognék, megsemmisítene a vágy forrósága. Az ő távolléte miatt Ábrahám tüze kereste fel májamat. Hasonlókép Noé vizözöne szállt le reám, hogy gyötörjön. Te, ki szemrehányásokat teszel nekem, szerelmemért (725) 179