Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 03 űivánt szentelt emlékének. Sokan, úgymond Rida Kuli Hán, második Ruminak szeretik elnevezni Muzfirt,[mert életkörülményei különösen Musták 'Ali Sahhal való viszonya, nagyon hasonlítanak a nagy mystikuséhoz. Rúmi tudvalevőleg minden tudománya és jelessége mellett a rajongó Sems ed-Din Tebrizi befolyása alá került, kit szinte istenített és legszebb ghazeljeit távolléte alatti bújában szerzette. fi Muzfir legnevezetesebb müve a «Titkok tengere» czímü mesznevi, mely, mint czime is mutatja, vallásos tartalmú. A költemény kezdetén így magyarázza: «A kegyelmes könyörületes Alláb nevében (bismilláhi erralimán erraliim) mondást, melylyel keleten minden könyv kezdődik. «A bismilláhi errahman errahim b betűje a bölcs kincstára ajtajának kulcsa. A bölcsességnek kincse az a könyv (t. i. a korán) a basmala (így nevezik a bismilláhi mondást műnyelven) mintegy kapuja a bölcsesség kincsének. A bölcsesség kincse Mustafa (t. i. Mohammed próféta) tudományának városa. A basmala mintegy varázsigéje a kapuknak. A basmala tükre az Isten egysége kincsének. 0 az örökkévalóság kincsének a kincstára.» Ugyancsak ennek a mesznevijének egyik elbeszélésében így szól az Isten tulajdonságairól : «Egy tudós az eszesek közül, egy hivő a próféta családjából útmutatást kért az imámtól a tud omány tengerétől, a biztos ismeret forrásától, az igazak imámjától Ga'far Sádiktól (arabul). Hogyan fogod te fel a hatalmas Urnák jelentőségót. Vezess minket a helyes útra (arab idézet a koránból), ez volt a kérdező kérdése. A sah (t. i. az Imám) így válaszolt (arabul): Ne foszd meg őt tulajdonságától, aztán ne hasonlítsd ahhoz, a mihez te szükségesnek gondolod. Dolognak mondod, de ő nem olyan, mint a dolgok. Tengernek nevezed őt, de ő nem olyan, mint a víz. Világnak mondod, de ő nem olyan, mint a világok. Hatalmasnak mondod tán, nem olyan ő, mint a hatalmasok. Fénynek mondod, nincsen árnyéka. Gyertyához hasonlítod, de ő nem ég el.» A szerelemnek mindenhatóságát így rajzolja egyik kaszidéjében: «Mikor felütötte sátrát a világon a szerelem ő fensége, parancsára mindenki meghódolt neki a világon. Mikor kiterjesztett ruhaszególylvel a szerelem először a világra jött, minden világinak keze az ő ruhaszegélyébe kapaszkofi Hammer, Geschichte der schönen Redekünste Persiens 165. 1. és Daűletsah Bombay 1887, 87—8. 1., hol Sems ed-Din Tebrizi tanítója és tanítójának oktatói lánczszerűen egész a prófétáig közölve vannak. (721) 10* 161