Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Kégl Sándor tanulmányai, tudományos öröksége (Sárközy Miklós)
SÁRKÖZY MIKLÓS tartozik. Emellett Kégl kisebb jelentőségű indológiái és turkológiai tárgyú munkái is idesorolhatóak. Kégl Sándor tudományos tevékenysége leginkább a klasszikus és a posztklasszikus perzsa irodalomról írott müveiben domborodik ki. Ezeken belül három alkotói korszakát különíthetjük el. A qäjär kori perzsa irodalom interpretátora Fiatalabb éveiben, közvetlenül perzsiai útja után, főként a 19. század, a maga korában kortárs irodalom foglalkoztatta. Ez merőben új színfoltnak bizonyult nemcsak a honi, hanem a nemzetközi tudományos életben is. Kégl persze nem véletlenül nyúlt e témakörhöz, hiszen Teheránból hazatérve számos kéziratot, litográfiát hozott magával, többek között az addig teljesen ismeretlen „modern" (azaz 19. századi, qäjär kori) perzsa irodalom alkotóitól is volt számos kötete. „Mert ő oly forrásokból dolgozott, melyeket senki nem ismert előtte" - írta elismerőleg Vámbéry Kéglről 1890-ben, 2 egyértelműen célozva ezekre az addig teljesen ismeretlen elsődleges forrásokra, amelyeket Kégl a 19. század utolsó évtizedében írt tanulmányaiban felhasznált. Mindjárt első dolgozatával, az 1892-ben napvilágot látott „Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből" című munkájával a maga korában újszerű, és addig ismeretlen qäjär kori szerzőket emelt be az irodalmi köztudatba. 3 A későklasszikus és a modem perzsa irodalom témakörének határán mozgó monumentális, könyvnek is beillő tanulmány feldolgozza az egész 19. század perzsa irodalmát. Ennek a műnek két alapvető pozitívuma van: az egyik, hogy Kégl rendkívül részletesen megismerteti olvasóját a 19. századi perzsa irodalom fő vonulataival, mind a próza, mind a születőben lévő dráma, mind az epika, mind pedig a hatalmas hagyományokkal rendelkező líra terén; a másik, hogy rendkívül sok magyar nyelvű szemelvénnyel illusztrálja e munkáját, köztük sok, mindmáig kevéssé ismert költőtől. Kégl talán legfontosabb, legjobb munkájáról van itt szó. Jól látszik felkészültsége. Mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos források terén rendkívüli tájékozottságról tesz tanúbizonyságot. 2 Vámbéry ajánlása akadémiai felolvasásra Kégl számára, Budapest, 1890. december 2. MTAKK RAL 209. 1890. pót 3 Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből, Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből, Budapest 15/11 (1892) 577-762. 12