Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

144­D! KÉGL SÁNDOR. kaszidét írt és egy nagyobb terjedelmű mesznevít a szerelemről, melyet Hakání legélvezhetőbb műve, «A két Irák ajándékának (Toh­fet ol 'Irakejni) modorában és mintájára szerzett. Ebben a költe­ményben egy helyen így szólítja meg a szerelmet: «A lelkek trón­jának uralkodója, a szellemek világának parancs-osztogatója, verd szót a létezés seregét, pusztítsd el az önzés birodalmát.» 1) A szerelem tulajdonságairól és a szerelem természetének kifürké8zhetetlenségéről így szól ugyanebben a költeményében: «Veled vagyok, de mit sem tudok rólad, mert a szem tükrében lát­hatatlan vagy. Minden regénél szebb a szerelem regéje, még ha százszor hallottad is azt. Oh, te a sebzett keblüek benső tüze, te miattad égnek kebleink.» Egy másik fejezetben meg igy rajzolja a szerelmi vágy kielégíthetetlenségét: «Égek és ha partodra lépve forrásodból iszom, keblem az italtól felhevül. Oh, te az élet forrása vagy, melytől meghaltak, ha ittak, a szomjazok. Meghaltak, de azért mindenkinek öröklét jut te tőled. — Víz vagy a korsóban, méreg vagy a pohárban. Belül fulánk vagy, de mézédességű az ized. A vízből, melyet meglátott, mérget önt. A mézből, melyet megpillant, fulánk támad. Minden pálmafának, mely te általad lett termékenynyé, elválás lett a levele és bú lett a gyümölcse. Minden vetés, mely egy csepp vizet kapott tőled, elégetted te annak a ter­mését abban a pillanatban.» Visál Sirázi egyaránt jeles a lyrai és époszi költészet terén. Az újabbkori persa irodalomnak kevés van hozzá hasonló költője. Szabatos nyelvezete és irályának szépségéről már kortársai előtt híres volt. Egyik nevesebb persa költő, Nejir Sirázi, a következő — szörnyen hízelgő — sorokat intézte hozzá: «Oh te, ki az égből jöttél le a földre. Égbe járó augyalhoz hasonló vagy. Micsoda ajándékot adjak én neked, hogy leszálltál hozzám az égből ? Oh légy üdvözölve te, a kinyilatkoztatás gyermeke. Ugyan miért is szálltál le te én hozzám ? Nem vagyok én sem próféta, sem mekkai vagy medinai Hind. Valószínűleg az útat eltévesztve, jöttél te hozzám.» Visál, ha nem érdemelte is meg ezt az istenítő dicséretet, mindazáltal azok­nak az újabb persa irodalomban ritkán található költőknek egyike, fi Lgj'y ^jLoji Igjl?- aKxáaj' ^u» j» Ay* úLU (730) 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom