Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ UJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 kik a kellő tudományos képzettséget jó ízléssel párosítva, élvezhető müveket tudtak létre hozni. Visál, családi nevén Mirza Safi, igen gondos nevelésben részesült, s egyéb ismeretei mellett, minden irásnemet szépen tudott írni.

1) Igazán figyelemre méltó, hogy Persiábau mily nagy fontosságot tulajdonítanak a szépírásnak. Rida Kuli Hán példáúl soha sem mulasztja el megemlíteni, ha valamelyik költő a nevezetesebb írásmódok közül egyikben másikban remekelt. Yisál is oly sok dicsőítő költeményt írt, mint Ka'áni vagy Serűs. Magasztaló verseiben elég szép hasonlatokkal és költői képekkel él. «Jól, szerencsésen és szépnek jöttél», így kezdi a királyi palotára írt versét, «és jól illesz erre a helyre. Oh te paradicsomi palota ebben a mulandó lakásban. Szebb vagy te a léleknél, jelentőségteljeseid) a bölcsességnél. Terjedelmesebb vagy az édennél, magasabb vagy az égnél. Oly nyilt vagy, mint a tudós szíve (természetesen az isteni tudományokban beavatottat ért a tudós név alatt), oly magas vagy, mint a szándék röpte. Oly gyönyört növelö vagy, mint az ifjúság és oly szívnyitó, mint az ajándék. A szük világba be tudtál férni ilyen nagy szélességed mellett olyanképen, mint a hogy a gondolat befér a bölcsnek szívébe. Két arczod van, mint az örökkévalóság lelkének, egyik a paradicsom kertjébe néz, a másik erre a világra tekint.» 2) Yisál legsikerültebb müve a «Ferhád és Sirin» czímű mesznevi 127 Megma' el í'useliá II. köt. 528. 1.