Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ uJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 minden ajtót. A következő napi harczot megbeszélni éjfélig együtt ültek ott az arabok fejei.» Egészen elegikus hangú panaszszal a tavasz elmúlása fölött kezdi «az emberek legjobbikának» (hejr en nás), Mohammed prófétának utolsó perczeit és halálát leíró fejezetet. «Mily kár, hogy elmúlt a tavaszok évada. Kár, hogy megváltozott az a viruló vízpart és az a virágos üde rét. Megszűnt minden füle­müle panasza. Elhangzott az a sok tudóst elbájoló ének. Szörnyen kár azért a terebélyes fáért, melynek árnyékában annyiszor (az eredetiben kétszázszor) megvetettük az ágyunkat. Hova ment a csalogány ? Mi lett az örvös galambból ? Mivé lett a eziprus és az a magasra nyúló karcsú alak?» Költeményének végén Sáfi az öregségről panaszkodik és az emberi életkorokat röviden jellemzi. «A tíz éves korig oh csoda, nem tudod megkülönböztetni a jobb kezet a baltól. Tíztől a húsz éves korig, ha jól meggondolod, csupa játék és bohóság az élet. Húsztól harmincz éves korodig mindenkinél többet akarsz elérni. Mikor a harminczhoz ér a kor, az okos ember nagy dolgokat visz véghez. A harmincztól a negyvenig illik a jó élet s minden nap nyugalomban és élvezetben telik. Mikor a negyven év határához ér valakinek hónapja és éve, az idő akkor már megtöri erejét és meg­bénítja tevékenységét. Csupa szenvedés és baj az élet az ötvenig. Midőn az ötvenet is meghaladta kora, minden pillanat növeli baját és aggságát. Ha ötvenből hatvan lett, a szerencsétlenség szögletében kell lekuporodni. Sokat tapasztaltam ezen a világon, hogy kevés ember éli meg a hetvenet. Ha végtére is meg kell halnod, mit hasz­nál neked az a büszkélkedés. Az ötvenet busz évvel meghaladta korom, mikor Isten kegyelméből kétszer öt év alatt versbe szedtem ezt a páratlan költeményt.» A Sáhinsah Namehet érti, melyet hat­van éves korában tíz év alatt írt meg. Migmer Isfaháni (az iszfaháni füstölő), igazi családi nevén Aga Sejid Hosejn, a jelesebb modern persa költők közé tartozik. Költeményei megnyerték a királyok királya magas tetszését, ki őt a költők legszorgalmasabbika (mugtehed es su'ará) dísznóvvel (lakab) ruházta föl. A kora ifjúságában elhalt költő kortársai előtt általánosan kedvelt egyéniség volt, jó erkölcse és tetszetős külseje és kedves modora megnyerték részére a szíveket, mondja Bida Kuli Hán a költőről szóló életrajzban. 1) Számos sikerült ghazelt és j Rijád ul 'árifina 305. 1. M. T. 1K< ÉRT. A NYELV- ES SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1892. ZT. K. 11, SZ. 7 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom