Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
TANULMÁNYOK AZ uJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 minden ajtót. A következő napi harczot megbeszélni éjfélig együtt ültek ott az arabok fejei.» Egészen elegikus hangú panaszszal a tavasz elmúlása fölött kezdi «az emberek legjobbikának» (hejr en nás), Mohammed prófétának utolsó perczeit és halálát leíró fejezetet. «Mily kár, hogy elmúlt a tavaszok évada. Kár, hogy megváltozott az a viruló vízpart és az a virágos üde rét. Megszűnt minden fülemüle panasza. Elhangzott az a sok tudóst elbájoló ének. Szörnyen kár azért a terebélyes fáért, melynek árnyékában annyiszor (az eredetiben kétszázszor) megvetettük az ágyunkat. Hova ment a csalogány ? Mi lett az örvös galambból ? Mivé lett a eziprus és az a magasra nyúló karcsú alak?» Költeményének végén Sáfi az öregségről panaszkodik és az emberi életkorokat röviden jellemzi. «A tíz éves korig oh csoda, nem tudod megkülönböztetni a jobb kezet a baltól. Tíztől a húsz éves korig, ha jól meggondolod, csupa játék és bohóság az élet. Húsztól harmincz éves korodig mindenkinél többet akarsz elérni. Mikor a harminczhoz ér a kor, az okos ember nagy dolgokat visz véghez. A harmincztól a negyvenig illik a jó élet s minden nap nyugalomban és élvezetben telik. Mikor a negyven év határához ér valakinek hónapja és éve, az idő akkor már megtöri erejét és megbénítja tevékenységét. Csupa szenvedés és baj az élet az ötvenig. Midőn az ötvenet is meghaladta kora, minden pillanat növeli baját és aggságát. Ha ötvenből hatvan lett, a szerencsétlenség szögletében kell lekuporodni. Sokat tapasztaltam ezen a világon, hogy kevés ember éli meg a hetvenet. Ha végtére is meg kell halnod, mit használ neked az a büszkélkedés. Az ötvenet busz évvel meghaladta korom, mikor Isten kegyelméből kétszer öt év alatt versbe szedtem ezt a páratlan költeményt.» A Sáhinsah Namehet érti, melyet hatvan éves korában tíz év alatt írt meg. Migmer Isfaháni (az iszfaháni füstölő), igazi családi nevén Aga Sejid Hosejn, a jelesebb modern persa költők közé tartozik. Költeményei megnyerték a királyok királya magas tetszését, ki őt a költők legszorgalmasabbika (mugtehed es su'ará) dísznóvvel (lakab) ruházta föl. A kora ifjúságában elhalt költő kortársai előtt általánosan kedvelt egyéniség volt, jó erkölcse és tetszetős külseje és kedves modora megnyerték részére a szíveket, mondja Bida Kuli Hán a költőről szóló életrajzban. 1) Számos sikerült ghazelt és j Rijád ul 'árifina 305. 1. M. T. 1K< ÉRT. A NYELV- ES SZÉPT. KÖRÉBŐL. 1892. ZT. K. 11, SZ. 7 125