Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

12 Rainer föherczeg papyrvsgyűjteménye. történelem tényeit eleven actualitásuk pillanatában jeleníti lelkünk elé. A görög irodalomtörténet ugyan nem valami óriási nagy kincsekkel bővül az e gyüjtemenyben megőrzött leletek által. Az igaz, hogy ma, a Herondas és az Aristoteles Politeiája. fölfedezése évtizedében, kissé követelőkké lettünk e tekintetben és nem igen bámulunk apróságokon. Nem tudom, a nagyobb dolgok által joggal elkényeztetett philologus-világ mennyibe veszi a Kallimachos Hekaléjából fölfedezett eddig ismeretlen 60 hexametert (az V. századból), melyek a Rainer-féle gyűjtemény kincsei között a 34. számú fatáblán vannak megőrizve, hátsó oldalán 23 sorral Euripides Fhocnissaeihbl. Ott találunk az 530—533. számok alatt töredékeket Aeschinesnek egy beszédéből, Euripides Orcstciájából, az utóbbit pláne hangjegyekkel kísérve (Augustus idejéből), Isokratesböl, Homéroszból (200 vers), és Epicharmosból, melyek e müvek hagyományának legrégibb tanúiként vannak beigazolva. Nagyon sokat fog meríthetni e gyűjteményből a keresztyén egyháztörténet, úgymint az egyházi irodalom története is. Bickell híres bécsi (akkor még insbrucki) theologusnak sikerűit egy papyrustekercsben a Kánonban levő evangéliumoknál régibb evangelium-darabot fölfedezni, melyről az a véleménye, hogy az aramáus nyelven írott ős evangelium egyetlen megmentett maradványa. Ezt a papyrusban fönmaradt négy versnek Márk evangéliomának illető helyével való összehasonlításával tárja szemünk elé; a kánonikus iratban bővítését és körülírását találja az általa proto-evangeliumi maradványnak tartott papyrusban megőrzött rövidebb szövegnek. E nézete nem szenvedett módosulást az újabb időben szintén egyiptomi papyruson fölfedezett Pelrus-evangdiwn szövege által, mely köré két év óta egy egész nagy irodalom csoportosúl. — A (IV. században írt) 542. számot ugyancsak Bickell a legrégibb liturgiái emléknek tartja, melyet eddigelé az irodalomból kimutatni lehetett. Csak egy oldalnyi szöveg ugyan (szintén papyruson), de korra nézve az eddigelé ismeretes legrégibb liturgiái emléknél is két századdal idősebb. A későbbi egyháztörténetre nézve a görög szövegeknél sokkal gazdagabb a kopt osztály. A kopt egyház volt a monachismus szülő anyja a keresztyénségben. S nem csudáljuk ennélfogva, hogy ép e nyelven találunk egy egész nagy csomót (610]