Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]
/M.ÄCADKMI^N \ KÍ) M Y V T A II A J RAINER FŐHERCZEG PAPYRUS-GYÜJTEMÉNYE. I. Ez óv február 19 ikéu Bécsben, kevés zajjal egy okiratgyűjteményt adtak át a nyilvánosságnak, melynek tanulmányozása hivatva van a történelem számos fejezetében haladást idézni elö, eddigi fölfogásainkat sok tekintetben módosítani és kiegészíteni. Ertem a bécsi Stubenring mellett épült osztrák múzeumban elhelyezett papyrus-gyűjteményt, melyet már ide s tova egy évtized óta mint Rainer föherczeg papgrusait sűrűen emlegetik a tudományban. Azaz, hogy nem is csupa papyrusok; úgy szólván a potiori nevezik e néven. Van ott a papyrusou kívül ezer meg ezer papírosra, hártyára, bőrre, fára, vászonra, viasz-táblára, cserépre, szóval a valamikor e czélra használatban volt bármely anyagra írt régi titokzatos okirat, melyeknek tartalmából a bécsi tudósok, kik földolgozásukkal vannak megbízva, évek óta önmegtagadó buzgalommal olvassák ki és valóságos lelkesedéssel hirdetik a kíváncsi világnak azokat a meglepő adatokat, melyekkel e nemében páratlan irattár tíz külön féle nyelven Bzolgál 2700 év történetének, kezdve Sesostrispháráo idejétől, le egészen a Kr. u. XIV. század végéig, melyből egy cserkesz mameluknak arab nyelvű levélkéjét őrzi a gyűjtemény. A Kr. e. XIV. századba nyúl vissza a gyűjtemény legrégibb hieroglyph írású darabja; Kr. u. 1388-ból van keltezve a legifjabb okirat. A több mint 100.000 darabból álló gyűjteményvégig kíséri Egyiptom fejlődését azon időtől kezdve, midőn hatalmas pháraói «Eá napisten fiának» czímezték magokat, le majd csaknem azon idő küszöbéig, midőn a Nilus völgye a Budapesti Szemle. LXXVIII. kötet. 1894. [599]
