Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

0 Rainer Jölierczey papyrits-gyiijteinfnye. török szultánság tartományává válik. Tanúi vagyunk velők Nagy Sándor utódai, a ptolemäusok, uralkodásának, majd a római császárságnak, szemmel látjuk ä keresztyénség keletkezésének hasonkorú hírmondóit, végig megyünk a keletrómai császárság hatásán Egyiptom művelődésére és közigazgatására, míg végre az arab próféta hívei vetik meg lábukat a pyramisok és obeliszkek, a vén Egyiptom sérületlen köemlékei között és különféle nevezetű uralkodóik, mint omajjádok, abbászidák, fátimidák, ejjubidák, mamelukok vezetik az ősi nagy birodalom sorsát. Páratlan egy levéltár; hozzá fogbatót Európa egy gyűjteménye sem képes fölmutatni. 1877—78-ban történt, bogy a régi Arsinoe helyén (a mai El-Fajjúmtól éjszakra) trágyát bordó felláhok, ásás közben egy régi épület romjaira akadtak, melyek között rakás számra gyűjtve, találtak mindenféle régi írásokat. Mai nap Egyiptomiján nincsen az a paraszt, a ki előtt titok tárgya volna, mennyi aranyat mór Európa az ilyen régi, ákom-bákommal tele irt papírokért. Nem is siettek velők a falu bírája elé, hanem gondj ok volt rá, hogy «saját hatáskörük »-ben adjanak túl becses leleteiken. így kerültek lassan-lassan a kairói bazárra, onnan aztán franczia, német és angol*) gyűjteményekbe. Erre aztán a keleti régiségeiről, újabb időben különösen a nálunk is kiállítva volt ó-egyiptomi arczképgyüjteményéről ismert Graf Tivadar figyelme is reájok irányúit. A bécsi kereskedő kipróbált ügyességével kiszimatolta a papyrusokat fölfedező felláhokat és a mit azelőtt kiástak, semmi ahhoz képest, amit egy tömegben Graf vásárolhatott tőlök. 1884-ben volt teljes azon, nemcsak Arsinoe tájáról, hanem a Delta egyéb vidékeiről is összeszerzett okirat-gyűjtemény, melyet Rainer főlierczeg nagy pénzen szerzett meg és megszerzése első pillanatától egy nagy közintézetben elhelyezve, a tudomány használatára nagylelkűen átengedett és ez értelemben közkincscsé tett. Alig, hogy a napvilágra hozott éreklyék Bécsben biztos menedékre találtak, a tudományos munka szerveződött a talányos írások körül. A bécsiek közül Karabacek József, a híres *) Ez utóbbiakat csak nem rég ismertette S. D. Margolioutli, oxfordi tanár: Arabic papyri of the Bodleyan library. Reproduced by the collotype process with transscription and translation. London, 189-'!. [600]